Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - VII. Esztergom a szabad választásoktól a Millenniumig (1990-2001)

VII. Esztergom a szabad demokratikus választásoktól a Milleniumig (1990-2001) Ebben az esztendőben volt az 1848^i9-es forradalom és szabadságharc 100. évfordulója is. • Hogyan emlékeztek a centenáriumra? Esztergom megaláztatása az 1950-es évek elején kezdődött: a megyei ta­nács elköltöztetése a város újkori életének legnehezebb időszakát fémjelzi. Városunk dicső napjait és gyászát idézi az 1956. október 23. és novem­ber 4. közötti időszak. A budapesti események hatása, a Széchenyi téri tüntetés, a Sötétkapunál történt tragédia, az ifjak lendülete, a Munkás­Paraszt Katonatanács helytállása jelezte - az országban és helyileg is ­megszállás- és diktatúramentes szabad országban akart élni a magyar. Nem sikerült. „Sötét péntek" - Sötétkapu - sötét elnyomás. • Fejtsd ki, mit jelentenek a fenti kifejezések! Gyűjtsétek ki csoportonként: • a média helyi eszközeit, lehetőségeit; • a helyi múzeumokat, levéltárakat; • a városunkban megfordult alkotó művészeket; • az 1945-1990 között keletkezett alkotásokat; • a helyi alkotóművészeket és csoportokat! • Gyűjtsd össze a kulturális tevékenységű civil szervezetek, egyesületek, csoportok nevét! Ismertesd röviden munkájukat! • Keresd ki azokat a rendezvényeket, amelyek Esztergom jelentőségét növelik! Az MSZMP irányításával, a karhatalom végrehajtásával szigorú meg­torló intézkedéseket léptettek életbe városunkban is. A gazdasági életre és az infrastruktúra fejlesztésére is hatott Eszter­gom politikai megítélése. A XVIII. század közepétől Esztergom a környék oktatási centruma. Is­kolatípusai, az iskolák száma napjainkban is változó. Helyzetüket megha­tározta a népesség számaránya (gyerekek száma), elhelyezési gondok, a településszerkezet stb. Közművelődés, kulturális intézmények, művészeti élet. • ??? A rendszerváltó években megtörtént a pártállami struktúra lebontása, a polgári demokrácia intézményrendszerének és a piacgazdaságnak a ki­alakítása. Társadalmi téren: új igazgatási rendszer lépett életbe. A tanácsrend­szer helyett az önkormányzat feladata lett a város irányítása. Az egypárt­rendszer helyett több párt megalakulására nyílt lehetőség. A gazdasági életben, az országban végbement folyamatokhoz hasonlóan a szocialista gazdasági rendszer csődjét igazolták az egytől egyig tönkre­ment ipari vállalatok. Magas lett a munkanélküliek száma. Jelentős válto­zást hozott a Magyar Suzuki Rt. letelepedése, az ipari park benépesülése. Az egyház és a vallás szerepe megnőtt a város életében. Mindszenty Jó­zsef újratemetése, Paskai László érsek tevékenysége, az egyház igazgatá­sának átszervezése, az egyház oktatási, szociális és gondozó szerepvállalá­sa mind-mind hatott Esztergom társadalmi, gazdasági életére. Kulturális életünkben egyre nagyobb és fontosabb szerepet töltenek be a kulturális egyesületek, civil szervezetek, alapítványok, illetve az általuk szervezett rendezvények. ??? 122

Next

/
Oldalképek
Tartalom