Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - I. Esztergom a magyar államiság bölcsője

I. Esztergom a magyar államiság bölcsője I. Esztergom a magyar államiság bölcsője Esztergom a magyar állam kialakulásának helyszíne. A tájban minden irányból messziről feltűnő hatalmas bazilika az ezeréves magyar katolikus egyház szimbóluma. Az óriási klasszicista épület mellett - távolról tekintve - szerényen húzódnak meg a jelentőségükben messze kiemelkedő esztergomi vár maradványai. Az Árpádok királyi palotájának, majd a későbbi érsekek híres székhelyének megmaradt részei nemzeti zarándokhellyé teszik az esztergomi várat. Az esztergomi Várhegy története azonban jóval messzebbre nyúlik vissza... A Duna és a Garam összefolyásánál, a vízi és szárazföldi útvonalak metszéspontján, a környék legjobb átkelőhelyénél minden korban fontos települések keletkeztek. Az őskőkortól kezdve (18000-20000 éve) folyamatosan lakott hely. Először a kelták (Kr.e. 350 táján) hoztak létre itt jelentősebb települést. A Várhegyen állt megerősített központjuk (oppidum), melyet a rómaiak foglaltak el a Kr. utáni első század közepe táján. A kelta oppidum helyére épült erődítményük (castellum) a IV század végéig állt fenn. A Várhegy alatt kiépült települést Solvának nevezték. A táborból, a településről és a temetőkből származó számos szép emléket őriznek az esztergomi múzeumok (oltár- és sírkövek, ékszerek, fegyverek, kerámia, fém- és üveg használati tárgyak). Hirdetik, hogy ez a táj a Római Birodalom idején az európai kultúrkör részévé vált. A birodalom bukása és a népvándorlás viharai után az itt megtelepedő magyarság fejedelmi központja lett az esztergomi Várhegy. Innét indultak 973-ban Quedlinburgba Géza nagyfejedelem követei I. Ottó császárhoz. Esztergomban született államalapító Szent István királyunk, itt koronázták, innen irányította országát, itt indította el a magyar pénzverést, itt létesítette a magyar egyház máig működő központját, az érsekséget, itt is halt meg (Abony-Szentkirályon) 1038. augusztus 15-én... m Szent István képe a Képes Krónikában GRAN STRIGONIVM • Georg Houfnagel: Esztergom látképe (XVI. század vége - XVII. század eleje) 9