Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

MELLÉKLETEK

JEGYZETEK 225.) Uo. 85. p. 226.) Uo. 86. p. 227.) Uo. 90. p. 228.) PL-Ftfs-1 647/47 229.) Dr. Lettrich Edit: Esztergom a dorogi iparvidék városa. Akadémiai Kiadó, Bp. 1964. 94. p. 230.) Kiegészítő utasítás az 1945/46-os iskolai évre. Az érvényben lévő tantervnek általános és részletes utasítása pótlására kiadta az Országos Köznevelési Tanács. Egyetemi Nyomda, Bp. 1945. 231.) Uo. 232.) VKM E 1 280-10/1950. sz. rendelet; VKM 39 900/1946. sz. rendelet (Köznevelés, 1946. 9. sz. 18. old.) VKM 5 098/1948. OSH sz. 233.) 10 040/1945 ME. sz. rendelet 234.) VKM 38 900/1946. sz. rendelet. 235.) Uo. 236.) Dr. Csonkás Mihály mb. igazgató levele a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez (KML-Tfs-822/49. sz.) 237.) Uo. 238.) 1280-65-169-2/1950. sz.; 63/LK-1950. sz.; 1280-65-169-1/1950. sz.; KML-tfs-1280/50. 239.) A Szent Benedek-rend Esztergom Szent István Gimnázium és Altalános Iskola Evkönyve az 1944^17 iskolai évekről 240.) Magyar György: Az esztergomi evezés története. SZIM VASAS SE kiadása. Esztergom, 1979. 18. p. 241.) Esztergom sz. kir. város képviselőtestületének 5/1946 Közgyűlési jegyzőkönyve. KML. Képviselőtest. 5/46. sz. jkv. 242.) A VKM 87 400/1946. sz. rendelet (Köznevelés 1946. 19. sz. 20-20 oldal) szabályzatot jelentetett meg a Központi Iskolai Sport Egyesület (KISE) szervezetéről. 243.) Magyarországi Ferences Rendtartomány Esztergomi Szent Antal Gimnáziumának és Dolgozók Gimnáziumának Evkönyve 1946-47 (Szerk.: P Szalóczi Pelbárt) Esztergom, 1947. 12. p. 244.) Esztergomi Szent Antal Gimnázium és Dolgozók Gimnáziumának Evkönyve, 1946^17 (Szerk.: P. Szalóczi Pelbárt) Esztergom, 1947. 13. p. 245.) Az Esztergomi Érseki Római katolikus Líceum és Tanítóképző Évkönyve 1946-47 iskolai évről, Esztergom, 1947. Kézirat 14-16. p. 246.) VKM 143 037/1947. sz. rendelet 247.) Az Esztergomi Érseki Római Katolikus Líceum és Tanítóképző Intézet Évkönyve az 1947^18 iskolai évről. Esztergom, 1948. Kézirat. 12-14. p. 248.) Az Esztergomi Irgalmas Nővérek vezetősége Csernoch János hercegprímástól kérte a tanítóképző megnyitásának engedélyezését. A hercegprímás 1922. augusztus 28-án kelt 682/1922. sz. VKM. 1922. szeptember 4-én kelt 109 710 sz. rendeletével engedélyezte az intézet működését. 249.) Az intézetben testnevelést tanított. Kemenes Vilma (1934-1937) Rozsnyói Ilona (1937-1939) Szovják Etel (1939-1940) Sopronfal vi Mária (1940-1941) óraadó Kakuk Margit (1941-1943) Hamory Sarolta (1943-1945) A pedagógiai gimnáziumokat az 1950. évi 43. tvr. megszüntette és helyükbe a VKM 1 250-0-5/1950. IV. sz. utasítása a tanítói, tanítónői és óvónőképző intézetek létrehozását rendelte el. 250.) A város a XX. sz. második évtizedében már négy fürdővel rendelkezett (Malom-fürdő, a Fürdő vendéglő fürdője, az Esztergomi Takarékpénztár uszodája, a Hercegprímási Vasgyár melletti fürdő). A fürdők, uszodák közül a legjelentősebb a már 1912 tavaszán átadott Szent István hévíz-fiürdőtelep, amely a város belterületén, közel az iskolákhoz, árnyas ligetben helyezkedett el. A strandfürdő mellett egy 25x10 m-es fedett uszoda is üzemelt. 251.) Magyarországon az első polgári iskolákat az evangélikus városi polgárság létesítette a XVIII. század utolsó évtizedeiben. Az itt tanuló diákokkal szemben olyan igény fogalmazódott meg, hogy tanulmányaik végeztével mesterségüket kellőképpen tudják a maguk és környezetük javára űzni. Ennek érdekében a felkészítés során nagyobb hangsúly esett a gyakorlati feladatokra (számolásra, fogalmazásra, fizikára, technológiára és a modern nyelvekre). Az országban szétszórtan jelentkező kezdeményezéseket egységes szervezetbe tömörítette az 1868. XXXVIII. tc., mely a népiskola IV. osztályára épülő polgári iskola működését rendelte el. A polgári iskola a fiúknak hat, a leányoknak négy évfolyamos volt. Az iskola tantárgyai között kezdettől szerepelt a testgyakorlat és fegyvergyakorlat. (Tanterv a polgári fiúiskolák számára. Kiadta a Vallás- és Közoktatásügyi miniszter, 1879. év szeptember 12-én a 25 409. sz. rendeletével. Egyetemi Nyomda, Budapest, 1907) 252.) Simon Gyula: A polgári iskola és a polgári iskolai tanárképzés története Magyarországon. Tankönyvkiadó, Bp. 1979. 112-155 p. 167