Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

9. SPORTÁGI ÉS EGYESÜLETI EREDMÉNYEK (1950-2000)

SPORTÁGI ÉS EGYESÜLET I EREDMÉNYEK A Marógépgyár csapata a megyei bajnokságban az évad végén az V. helyen végzett. Az NB Il-es csapat ősszel folytatta jó szereplését és a bajnoki tabellán a III. helyet szerezte meg. Kedvezőbb tavaszi rajttal még szorosabban felzárkózhatott volna a 8-10 ponttal megugrott Nagybátony és III. ker. TTVE nyomába. Azonban így is Esztergom labdarúgásának történetében a legsikeresebb évet zárták a 3. hellyel. A bajnoki évadban szerepeltek: Horváth, Dóka, Magyar, Dinnyés, Takács, Zöld, Szén, György, Markó, Nóvák, Szendi, Virágh, Tambor, Kertes, Tarnóczi, Mészáros. Az MLSZ az 1968-as bajnoki kiírásában úgy rendelkezett, hogy az új szezonban egy kapust és egy mezőnyjátékost cserélni lehet a mérkőzés folyamán. így a csapaton belül több játékos szerepeltetése lehetővé vált. Erősítésként Szikora Ferenc Viscosából, Turai József Szombathelyről, Balázs János Sárisápról érkezett. A csapattól távozott Horváth István a Videotonba, Tambor Ferenc Tatabányára, míg Magyar György az ifjúsági csapat szerződtetett edzője lett. Ujabb edzőváltás történt az NB Il-es csapatnál, megint Buzánszky Jenő lett az edző. A szakosztály vezetésében is változásokat hajtottak végre. Ebben az időszakban az egyesület elnöke: Lázár József, titkár: Pálos Imre volt. A csapat 1968 végén az 5. helyen végzett. A megyei labdarúgó-szövetség Haraszti Andrást az ifi és tartalékcsapat intézőjét elismerő oklevéllel tüntette ki. 1969-ben az MLSZ a MIM Vasas csapatát az északi csoportba sorolta. Igazolás során Szobról Fiedler József és Foltin Jenő kerültek a csapathoz. Buzánszky edző a csapat védelmét nagy gonddal szervezte meg és ennek eredménye az lett, hogy a csapat még idegen pályákon is komoly játékerőt képviselt. Beépült Csorna, Fiedler, Csapó és előrelépett a fiatalok közül Cserép és Göbölös. 1969-ben is az 5. hely jutott a csapatnak. Az évad utolsó mérkőzésén Pesterzsébeten búcsúzott az aktív játéktól a kiváló esztergomi labdarúgó, Dinnyés Mihály. Az ifjúsági csapat a megyei NB-s ifjúsági bajnokságot nagy fölénnyel nyerte, a tartalékcsapat a 4. helyen végzett. A SZIM Vasas csapata a megyei bajnokságban a középmezőnyben végzett. Az 1970-es esztendőben újabb játékosokat igazoltak. így került Esztergomba Laczkó István, Debre Péter és Kara Dániel Dorogról. Az ifjúsági csapatból felkerült Engelbrecht Zoltán. 1970 tavaszán csak félfordulós bajnokságot bonyolítottak le, mivel az MLSZ a következő szezontól újból az őszi-tavaszi játékrendszert vezette be. A csapat kapus posztján problémák merültek fél. Az eltávozott Szikora helyére Foltin, Slavoczki, majd az ifjúsági Takács került az I. csapat kapujába. A félfordulós bajnokságot kísérletezésre használták fél és nemigen törődtek a helyezéssel. Ennek tudható be az, hogy a csapat 12 ponttal a 13. helyen végzett. A félfordulós bajnokság befejezése után egy nemzetközi mérkőzést is játszottak a hazánkban vendégszereplő Burma nemzeti válogatottjával. Az 1970/71-es bajnoki évadban továbbra is az NB II északi csoportjában szerepelt a Vasas csapata. Ujabb igazolás révén Kalocsáról Fodor Ferenc, Budapestről Deésy György kapusok, valamint Szobról Czibik Géza csatár érkezik. Buzánszky edző irányításával 31 pontot gyűjtenek a bajnokság során, s ez a pontmennyiség a 8. helyet jelentette. 1971/72-ben Buzánszkyt Kertes László váltja fel az edzői poszton. A csapat mérsékelt teljesítménnyel a 15. helyen végzett, s már ebben a bajnokságban is igen szétesően játszott. A csapat játékosaiból hiányzott a tűz, a lelkesedés. A szerény technikai, taktikai tudást nem tudták pótolni nagyobb akarattal, mert az akarat is sokszor hiányzott. Az 1972/73-as bajnoki évadban tovább sülyedt a csapat „hajója". A bajnok ság során végig csak bukdácsoltak és fordulóról-fordulóra a mezőny végén tanyáztak. Sok küszködés után a bajnokságot keserű szájízzel zárta a csapat, tíz esztendős NB Il-es szereplés után búcsút kellett mondani a nemzeti bajnokságnak. Kieséstől-feljutásig (1973-1979) Az NB Il-ből kiesett MIM Vasas csapata a 9 csoportos NB III. dunamenti csoportjába nyert besorolást új edző, Oswald Béla vezetésével. A csoportban szereplő csapatok szerény játékerőt képviseltek. Itt szerepelt többek között Szigetújfalu, Törökbálint, Sütőipar, Keltex, Pilisvörösvár. Az őszi évadot a tabellán az 5. helyen zárták, amit egy jó tavaszi szerepléssel feledtetnek, amivel a bajnokságot megnyerik. Az 1974/75-ös évadban az átszervezés és az új kiírás értelmében a 9 csoportos NB III helyett csak 4 csoportban, 20-as csapatokkal bonyolították le az NB IlI-as küzdelmeket. Esztergom az észak-nyugati csoportban szerepelt. Ez a bajnokság a MIM Vasas csapata számára magas mércét jelentett, amit nem tudott „átugrani". A bajnokság végén 17. helyen végeztek, ami azt jelentette a versenykiírás értelmében, hogy a csapat az NB IlI-as küzdelmektől elbúcsúzott. Az 1970-es évek elejétől már a külső szemlélő is tapasztalhatta azt, hogy a csapat házatáján nincs minden rendben. Hiányoztak a csapatból azok az erények, amelyek a sikeres esztendők során csillogtak mint az állóképesség, az önfeláldozó, fáradhatatlan játék, a küzdő képesség. A vezetés területén is problémák merültek fel. Az NB Il-es szerepléssel járó anyagi, személyi gondokat, terheket nem minden esetben tudták megnyugtatóan rendezni. Az évek során szinte „kiárusítás" folyt, amit többek között Horváth, Csepecz, Csorna, Deésy, Czibik, Engelbrecht távozása is bizonyít. Lakás- és elhelyezési problémák miatt az Esztergomba igazolást csak nagyon ritkán lehetett végrehajtani. A egyesület vezetése sok esetben még az ifjúsági csapatból feljövő saját nevelésű tehetséges játékosokat sem tudta megtartani. Az NB Il-es bajnokságból való kiesés után tovább gyengült a játékosállomány. Távozott Fiedler, Takács, Ormándi, Hernádi, Mészáros, Hurai, Fürstenczeller, többen pedig abbahagyták. A nemzeti bajnokságból való kiesés után nehéz és keserves négy esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a csapat a talpraállás mellett a feljebbjutást is feladatul tűzhesse ki. Ebben a munkában óriási fel81