Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

9. SPORTÁGI ÉS EGYESÜLETI EREDMÉNYEK (1950-2000)

SPORTÁGI ÉS EGYESÜLETI EREDMÉNYEK szakosztály megszűnt. A torna oktatása Esztergomban csak az iskolákban folyik, versenyzési lehetőségük a Diákolimpiákon van. Általános iskolában iskolai sportkörökön belül szakosztályi munka már csupán a Gyakorló Általános Iskolában, valamint a József Attila Általános Iskolában folyik. Középiskolák közül a Dobó Katalin, a Temesvári Pelbárt és a Szent István gimnáziumokban van szakosztályi tornaoktatás. 9.13. Birkózás Esztergomban korán megismerkedtek a birkózó sportággal. 1468-ban a városban tartózkodó király és az udvar jelenlétében Galeotto Marzio humanista író hívatásos birkózóval (Halésus) mérkőzött. A következő századokban a birkózás mint ősi testgyakorlat szerepelt. 1902-ben a Tornaegyesület kerthelyiségében Vladimir kolozsvári birokmester bemutató jellegű birkózómérkőzést rendezett Gliichsthal Miksával. Szervezett birkózó élet 1920-tól a MOVE Esztergomi Sportegyesületben folyt. A II. világháború után csak 1952-ben jelentkeznek különböző szintű versenyeken az esztergomi birkózók. Az 1952-es megyei szabadfogású birkózóversenyen az Esztergomi Honvéd SE birkózói szerepeltek (Ványi József, Vass Sándor, Sejk Sándor, Kókai Sándor). 1954-ben megalakult a Kinizsi Sportkör keretében a birkózószakosztály, amely 1958-ig működött. Ez időszakban a versenyzők közül Sovány és Kincses szereplése emelkedett ki. Az ifjúsági birkózók közül Tóth Ferenc, Balogh Béla, Bábszky Ferenc, Adorján László, Vajgel Mihály, Bátyi Aladár és Pándi Gábor bontogatták „szárnyaikat". Az ifik 1957-ben a megyei bajnokságban már egy első, öt második és egy harmadik helyet szereztek. Csapatban a Tatabánya mögött a második helyen végeztek. Felnőtt megyei bajnok lett Adorján László, ezüstérmet nyert Cserép Sándor és Réti József, a bronzérmet Balogh Béla vehette át. A felnőtt megyei bajnokság csapatversenyében a második hely az Esztergomi Kinizsinek jutott. 1958-ban hasonló eredménnyel zárták az évet az esztergomi birkózók. A szakosztály 1958 végén megszűnt. Kétéves szünet után a megyei TST és SZMT sportbizottságának közreműködésével 1960-ban a Műszeripari Művek és a Szerszámgépgyár együttes sportkörében az Esztergomi Vasasban megalakult a birkózószakosztály. A megyei TST egy birkózószőnyeget juttatott a szakosztály részére. 1961. február 5-én Oroszlányban megtartott megyei ifjúsági szabadfogású bajnokság győztese lett légsúlyban Szabó János, pehelysúlyban Tóth Gyula, könnyűsúlyban Ágfalvi Mihály. Ezüstérmesek lettek: Csidci László, Fiola Gyula és Bendik Károly. Az 1962-ben Esztergomban megrendezett északnyugat területi birkózóbajnokság területi győztesei az esztergomiak közül Szabó János, Major Gyula, Fiola Gábor és Borbély. Az utánpótlás területén Gergely, Major, Ivik volt a legtehetségesebb versenyző. A birkózószakosztály az 1960-as esztendeikben az edzéseket a Petőfi Sándor Általános Iskola tornatermében tartotta, ahol rendszeresen 15 felnőtt birkózó mellett 20-25 fiatal is gyakorolt. A szakosztály sok tehetséges fiatalt nevelt a sportágnak, alig volt olyan esztendő amikor egy-egy fiatal reménység nem távozott magasabb osztályba a fővárosi csapatok csábító ajánlatára. A szakosztály első tíz esztendejének legkiemelkedőbb birkózó egyénisége Argyelán József ifjúsági bajnok és válogatott birkózó volt. 1969-ben Matura Mihály szövetségi kapitány tanácsára a Budapesti Spartacushoz igazolták át, ahol minden lehetőséget megkapott a további eredményes fejlődéséhez. A szakosztályvezetői feladatokat Magyara Henrik, az edzői feladatokat Cserép Sándor látta el. A Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója (Sinka László) hat év után a szakosztállyal kötött bérleti szerződést felbontotta (a birkózók magatartása miatt) és ezt követően átmenetileg Szentgyörgymezőre költöztek ki, majd megkapták a szakmunkásképző régi tornatermét. A birkózócsapatok a hatvanas esztendőkben végig a nemzeti bajnokság III. osztályában szerepeltek. A csapat tagjai: Gulyás, Bebiák, Fodor, Miklós, Horváth, Felföldi, Findt, Cserép, Pándi, Párák, Kecskés, Hilák, Ágfalvi és Borbély. A csapat előtt többször is megnyílt a lehetőség az NB Il-be való feljutásra a hatvanas esztendőkben, de három alkalommal is csupán minimális különbséggel alulmaradtak. Megyei és területi bajnokságot nyerve (Borbély, Major, Findt, Tóth, Monos, Cserép) Tatabánya mellett Esztergom jelentette a megyében a második jól működő birkózó centrumot. 1967-ben mindkét fogásnemben Esztergom csapata a megyei birkózó-csapatbajnokság megnyerésével jogot szerzett Veszprém, Vas, Győr-Sopron megyei birkózókkal való megméretésre a III. osztályú országos csapatbajnokság részvételéért. Ezt az akadályt is vették az esztergomi birkózók. A siker kivívásában nagy szerepet játszott a könnyűsúlyú Ágfalvi, a pehelysúlyú Tóth, a légsúlyú Szabó, a félnehézsúlyú Pándi és a nehézsúlyéi Cserép. 1969-ben Budapesten rendezték meg a birkózók országos III. osztályú csapatbajnokságát. Az országos bajnokság döntőjébe az öt vidéki területi bajnok valamint a budapesti bajnokság első és második helyezettje indulhatott. A MIM Vasas területi bajnokcsapatában Gulyás, Tóth, Hilák, Fodor, Bebiák, Horváth, Miklós, Ágfalvi, Findt, Cserép, Pándi és Párák szerepelt. Az országos bajnokságon a jó nevű ellenfelekkel szemben (BVSC, Pécsi Dózsa, Egri Dózsa, Zalka KESE, Ceglédi Vasutas, SZEOL) sikeresen szerepelve az 5. helyen végeztek. A területi bajnokságon valamint az országos bajnokságon mutatott versenyzésükért a MIM Vasas a „Legsportszerűbb csapat" címet nyerte el Budapesten. 1970-ben a III. oszt. országos bajnokságon közel 300 induló között Tóth Tibor III., Findt János IV., Borbély Győző VI. helyezést ért el. Az edzés lehetőségek 1973-ban javultak, mert a Labor MIM kultúrtermében kaptak helyet. 1972-ben ifjúsági országos kötöttfogású bajnok lett Cserhalmi László. Mellette a szakosztályból Kántor 143