Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

9. SPORTÁGI ÉS EGYESÜLETI EREDMÉNYEK (1950-2000)

SPORTÁGI ÉS EGYESÜLET I EREDMÉNYEK jelentős támogatás származott szponzoroktól (Pl. Bástya Rt.), valamint a szülőktől. 1989-90-ben az eddig jelentős bázist adó Balassa Bálint Általános Sportiskola beszüntette a további utánpótlást. A szakosztály ezáltal csak az eddig meg­szerzett alapokra és versenyzőire számíthatott, a to­vábbi folyamatos utánpótlás már nem volt biztosítva. Ezért fő feladatként jelentkezett ezen versenyzők megtartása és minél eredményesebb felkészítése. 1989-tól az atlétikai szakosztály kénytelen volt az edzéseit a Bottyán János Szakközépiskola sporttele­pén folytatni. Az eredmények pedig nem maradtak el. Az atléták számos versenyen vettek részt és bizonyí­tották képességeiket. Dunaújvárosi fedettpályás ver­seny, megyei diákolimpián 8 első, 4 második, 1 har­madik hely stb.). Az 1990-ben kiírt Magyar Köztár­saság jó tanulója-jó sportolója címet három Komá­rom-Esztergom megyei sportoló vehette át. Köztük volt Újlaki Ágota, a SZIM Vasas atlétikai szakosztá­lyának versenyzője is. A 80-as évek végén és a 90-es évek elején Komá­rom-Esztergom megyében az atlétikai élet erőteljes hanyatlásnak indult. Alig volt komoly szakosztály, amely versenyképes lett volna. Ez a hanyatlás azonban nem volt elmondható a SZIM Vasas atlétikai szakosz­tályáról. Pálmai Zoltán vezetőedző irányításával kivá­ló nevelőmunka folyt és a szakosztály egyre szebben fejlődött. 1991-ben több mint 50 adéta szerepelt. Pálmai Zol­tán munkáját Vörös László szakosztályvezető segítette. Az év második felében azonban jelentősen csökkent a létszám, továbbtanulások, katonaság és egyéb okok mi­att, ezért toborzásra volt szükség a SZIM Vasasnál. Edzők terén is történtek változások, Sitkuné Fülöp Or­solya és az időközben leszerelt volt edző, Oláh Péter segítették a vezetőedző munkáját. A szakosztály a ne­héz gazdasági helyzet ellenére (ha szűkösen is) pénz­ügyileg sikeresen gazdálkodott, ezáltal tudta biztosíta­ni a fiatalok versenyzését. Ezt elsősorban a bázisválla­latnak a SZIM Rt-nek és a megyei szövetségnek kö­szönhette, akik anyagilag biztosították a szakosztály működését. A mostoha körülmények ellenére a szak­osztály még ez idő tájt is eredményes éveket mondhat a magáénak. 1990-ben 99 pontot gyűjtve, a szakosztá­lyok országos rangsorában a 72. helyre lépett előre a SZIM Vasas (2 arany-, 13 ezüstjelvényt, 8 versenyző pedig bronzminősítést szerzett). 1992-ben a SZIM Rt. csődöt jelentett. A gyár tönkrement és így nem tudta tovább finanszírozni a szakosztály fennmaradását. Pe­dig akkor már a versenyzők közül többen ragyogó eredményeket értek el (Újlaki Ágota, Mihalovics Gá­bor, Weisz Zsolt és Balázs, Ollé Réka, Simon Zoltán, Csáki Róbert). A szakosztály a jövőben méltán bizako­dott mert a fedett pályán, a diákolimpián, a válogató versenyeken sorra jó eredmények születtek. Az országos bajnokságon és a korábbi versenyeken elért idő eredményei alapján Simon Zoltán meghívást kapott az ifjúsági magyar válogatottba. A Nyitrán rendezett cseh-szlovák-magyar-görög viadalon az 1500 méteres síkfutásban 5. lett. Szükségessé vált az átalakulás, amelynek színhelye az Esztergomi Városi Sportközpont volt. A város atlétabarátai itt gyűltek össze, hogy közös elhatározással és összefogással megmentsék a sportágat. A résztvevők az összejöve­telen megállapodtak, hogy a SZIM Vasas feloszlása miatt végveszélybe került atlétikai szakosztály külön, önálló klubként működjön. Az új egyesület neve: Esztergomi Atlétikai Club (EAC). Megválasztották az öttagú elnökséget, amelynek elnöke Nagy István lett, tagjai pedig Pálinkás Andrásné, Nádasi László, Pálmai Zoltán és Vörös László. A közgyűlésen megválasztot­ták a klub első tiszteletbeli tagját Barcsai Tibor sze­mélyében. A klub céljaként tűzte ki a hagyományok felelevenítését, az utánpótlás biztosítását, valamint a leromlott teljesítmények növelését. Esztergomban az atlétika olyan sportággá vált, amely egyre több dicső­séget hozott a városnak. Főleg a serdülő és ifjúsági versenyzők tettek ki magukért, akik közös korosztá­lyos válogatott atléták kerültek ki. (Újlaki Ágota, Si­mon Zoltán). Az EAC komoly terveket tűzött maga elé, az utánpótlás biztosítása szerepelt. Ezért a veze­tés úgy döntött, hogy a legapróbb gyermekkel kezd el egy szisztematikusan félépített atlétanevelést. Ennek érdekében kialakított egy óvodás csoportot, amelyben több mint húsz apróság sportolt, Fábiánné Wágen­sommer Ildikó irányításával. Kitűnő szakembernek bizonyult, aki nagyon értette miként lehet játékosság­gal megszerettetni az atlétikát a gyerekekkel. Az ovi­sok a Kolping-pályán és a Labor MIM Vasas stadion­ban folytatták az edzéseiket, a téli időszak beálltával pedig a Városi Sportcsarnokban és a 317. sz. Szak­munkásképzőben tréningeztek. Azt, hogy a nehéz anyagi helyzetben a kicsik atleti­zálhattak, nagymértékben volt köszönhető a szülők­nek, valamint több szponzornak is, többek között Tóth László Bizalom diszkontáruházának. Az atlétikai szakosztály 1992-ben még kapott támogatást a most csőd szélén álló SZIM Rt-től, de a gyár tönkremene­tele után ez megszűnt. Anyagi bevétele csupán a he­lyi önkormányzattól, a megyei atlétikai szövetségtől és a sportolók tagbefizetéseiből származott. 1993-ban az esztergomi atlétikai élet egyik kiemel­kedő egyénisége a 17 éves Újlaki Ágota aki ifjúsági fe­dettpályás bajnokságot nyert Budapesten. Az orszá­gos ifjúsági bajnokságon 800 méteres női síkfutásban bajnoki címet szerzett. Eredményei alapján bekerült az ifjúsági válogatottba. Versenyében a szlovák-ma­gyar viadalon 800 méteren 2 perc 14,02 mp egyéni csúcsot ért el. 1994-től azonban megszűnt a megyei támogatás is. Láthatóvá vált a fokozatos leépülés, az atlétikára szánt pénz egyre nagyobb mértékű elvonása. A kényszerű­ség és az anyagi helyzet fokozódó romlása tette szük­ségessé egy alapítvány létrehozását, amely az eszter­gomi atlétikát támogatta. Az 1955-ben létrejött ala­pítványba befolyó pénz 60-70%-a az önkormányzat­tól, a többi része pedig szponzoroktól, szülőktől és különféle pályázatokból származtak. A fokozódó gaz­dasági romlás nem törte meg az egyesület lelkes és jó szereplését. Az esztergomi atléták a városi versenyek­től kezdve az országos és nemzetközi versenyeken is kiválóan szerepeltek. Elmondható, hogy a 80-as évek 112

Next

/
Oldalképek
Tartalom