Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
9. SPORTÁGI ÉS EGYESÜLETI EREDMÉNYEK (1950-2000)
SPORTÁGI ÉS EGYESÜLET I EREDMÉNYEK teljesítményt nyújtott. 1989-től Rátkai Péter testnevelő tanár működése révén egyre sikeresebb kosárlabda-tevékenység bontakozott ki. A pezsgő szakosztályi életben két korosztályos csapat szerepelt, az elsős és másodikos diákok a megyei középiskolás bajnokságban indultak, ahol általában az élmezőnyben végeztek, míg a harmad- és negyedéves diákok csapata a megyei, bajnokság mezőnyében szerepeltek. 1990ben a megyei középiskolás bajnokságot megnyerve, a területi dontőn második helyen végeztek. 1992-ben a középiskolák első másodévfolyamosainak versenyén megyei elsőséget nyert a Temesvári Pelbárt Gimnázium (Csikós, Inotay, Jánosi, Kiss, Kelemen, Lantpert, Pely, Szabó, Thlisz, Vénusz, Pethő, Szmodics). Az iskola kosárcsapata rendszeresen szerepelt a Katolikus Középiskolai Főhatóság által kétévenként megrendezett kosárlabdatornán, ahol külön csatát folytatva a szentendrei ferencesek csapatával általában az 5., 6. helyen végeztek. 1990-ben sikerült a 3. hely megszerzése. A Szentendrei Ferences Gimnázium által 1991-ben és 1993-ban rendezett meghívásos kosárlabdatornán előbb 2., majd első helyet sikerült a Szántó, Kiss, Velencei, Somorjai, Pethő, Inotay, Szmodics összeállítású csapatnak kivívni. 1992-ben a Katolikus Középiskolai Főhatóság a kosárlabdatorna rendezési jogát az Esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumnak adta. A házigazda szerepét betöltő kosárcsapat minden mérkőzését megnyerte: Esztergom - Kecskemét 58:54 Esztergom - Szentendre 56:53 Esztergom - Pannonhalma 63:60 Esztergom-Budapest 60:58 Az első helyen végzett csapat tagjai: Osváth Ágoston, Kokas Sándor, Bertóthy László, Kiss Norbert, Szabó Csaba, Szánthó Gellért, Jánosi Balázs, Rúzson Péter, Horváth Miklós, Velenczei Attila voltak. A fényes győzelem kivívásában Rátkai Péter testnevelő tanár, kosárlabda szakedző felkészítő és irányító tevékenysége játszott nagy szerepet. 1994-ben megalakult a Katolikus Iskolák Diáksport Szövetsége, s ettől kezdve minden évben több sportágban is (atlétika, torna, labdajátékok stb.) országos küzdelmeket rendeztek. Az 1995-ben Gyulán, majd 1996-ban Makón megrendezett kosárlabda országos tornán mindkét évben az esztergomi „ferencesek" kosárcsapata a 2. helyen végzett. 1995. év nyarán Kecskeméten rendezte meg a Katolikus Iskolák Nemzetközi Sportszövetsége (FISEC) a 47. Nyári Világjátékát, ahol a magyar kosárcsapat színeiben az esztergomi Padányi Balázs és Sasvári Miklós is szerepelt. 1997. április 21-én a „ferencesek" csapata megyei középiskolás bajnoki címet szerez (IV. korcsoport). Nemzetközi sportkapcsolatok révén a hollandiai Den Helder, valamint a német Ehingen csapatával vívnak szoros mérkőzéseket a kosárpalánkok alatt is. A ferences diákok a sportban is vallják Assisi Szent Ferenc mondását: „Non sibi, soli vivere, sed aliis proficere!" 28 5 B) TANÍTÓKÉPZŐ INTÉZET Az ötvenes évek elejére a tanítóképző sportélete fellendült, sportkapcsolatai különösen a röplabda és kosárlabda területén váltak gyümölcsözővé. A városi Vasas Sportkör vezetőségével összefogva főleg a szakember- és a játékos igény területén segítették egymást. Volt olyan eset is, amikor közös kosárlabdacsapattal szerepeltek a népi bajnokságokban. Az intézet kosárlabdacsapata a helybeli középiskolákkal, valamint társadalmi egyesületekkel számos kosárlabda villámtornát, találkozókat szerveztek és bonyolítottak le. A városi sportegyesületek működése ebben az időszakban szorosan összefüggött a középiskolák sportéletével, s a középiskolák sporttevékenységét a Tanítóképző Intézet tanárai (Mészáros, Szabados) próbálták összefogni (pl. Vasas Sportkör segítése). 1958-ban az MTST életre hívta az első sportiskolákat. Az országban alakult négy vidéki sportiskola között szerepelt az esztergomi is. Később, mivel csak a megyei jogú városokban lehetett sportiskolát szervezni és fenntartani a már létrehozott esztergomi sportiskolát a Komárom megyei sportiskola kihelyezett tagozataként kezelték. A sportiskola megszervezője és vezetője Mészáros Ferenc tanítóképzős testnevelő tanár volt. A sportiskola szakosztályai között a népszerű kosárlabda is szerepelt, Kégel Tamás edző irányításával. A sportági alapokat biztosító sportiskola sajnos csupán „tiszavirág életet" élt, mert 1963-ban az esztergomi tagozat megszűnt. A megszűnés elsődleges oka az volt, hogy az esztergomi sportegyesületek közül egy sem vállalta a közös költségekhez való hozzájárulást. A sportiskola sem egyesületi, sem a városi támogatásból nem részesült. Egyedül a tanítóképző igazgatósága támogatta létesítményeinek használatba adásával. A sportiskola megszűnésével az utánpótlás területén mutatkozó összefogó kapocs eléggé fellazult. 1959-től a felsőfokú Tanítóképző Intézet hallgatói a Tanítóképző Haladás Sportclub szakosztályaiban sportoltak, valamint az egyetemi és főiskolai bajnokságban versenyeztek. C) AZ ESZTERGOMI GÉPIPARI TECHNIKUM (majd Bottyán János Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskola) A szakemberképzés feladatát felvállaló iskolavezetés kezdettől fogva arra törekedett, hogy diákjaik szabadidejüket hasznosan töltsék. Úgy vélték, hogy a testnevelési órákon, a délutáni sportágfoglalkozásokon kell felkelteni és kielégíteni mozgásigényüket, lehetőséget adva egyéni képességeik és játékszenvedélyük kibontakoztatására. Az iskolai sportkörben az elmúlt évtizedek során főleg négy sportágban szerveztek szakosztályi életet és versenyeztetést (atlétika, labdarúgás, kosárlabda és torna). Időközönként foglalkoztak a kézilabdával és a lövészettel is. A versenyszerű sportági eredményekkel a labdarúgó és kosárlabda szakosztály dicsekedhetett (például 1958-ban az iskola labdarú93
