Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
9. SPORTÁGI ÉS EGYESÜLETI EREDMÉNYEK (1950-2000)
SPORTÁGI ÉS EGYESÜLET I EREDMÉNYEK 1997 őszén többévi szünet után az Esztergomi Kosárlabda SC (EKSC) újra indította csapatát az NB II északi csoportjában. Mérkőzéseiket a dorogi Eötvös iskolában játszották, az edzéseket pedig a Hell szakközépiskolában tartották. Az esztergomi játékosok mellett vendégjátékosként szerepelt a csapatban a ferencvárosi Vasutas néhány játékosa is: Csanády Csaba, Bozóki István, Gauland Gábor, Völgyesi Zoltán, Újvári Előd, Molnár Tibor és Tura Zsigmond. Miután Esztergomban a csapat számára edzés és mérkőzés lehetőségre anyagi problémák miatt (magas bérleti díj) nem volt megoldás, így a szakosztály kénytelen volt az Eötvös iskola (Dorog) méltányos bérleti díját elfogadni. A szakosztály anyagi problémákkal küszködik. Hard László az EKSC elnöke éveken át rendszeresen szervezte a Húsvéti Tornákat. A hazai csapatban sajnos esztergomiak csak elvétve szerepeltek. Az 1994-ben Ory István kezdeményezésére megalakult az Esztergomi Kosárlabdázók Egylete (EKE), többéves vajúdás után 1999-ben benevezett az NB II nyugati csoportjába. A csapat edzéseit és bajnoki mérkőzéseit a Dobó Gimnázium tornacsarnokában tartja. A csoportban tatabányai, várpalotai, pápai, oroszlányi, budapesti csapatok szerepelnek az EKE és az EKSC mellett. Az EKE játékosállománya: Danóczy Richárd, Erős Péter, Horváth Gyula, Berecz Zoltán, Kuti Zoltán, Mihalovics Péter, Molnár Péter, Torma Szabolcs, Tuschinger Attila és Péter, Sasvári Viktor, Süveges Gábor, Ory István. Edző: Balogh Imre. 9.2.2. A kosárlabda mint iskolai sportág az esztergomi iskolákban (1950-2000) A hazai oktatási rendszerben a II. világháború után bővült a tanórai terhelés. Létrehozták az egységes 8 osztályos általános iskolát és ennek következtében 14 éves korig minden iskolás gyermek testnevelési oktatásban részesült. A szakmunkásképző intézetekben 1950-től vezették be a testnevelés oktatását teljes értékű tantárgyként. A tanórán kívüli tömegsport újabb lehetőséget biztosított a tanulóknak a rendszeres játékhoz mozgásigény kielégítéséhez. A diáksport versenyrendszert azzal a nem titkolt szándékkal tartották fenn, hogy a foglalkoztatás és versenyeztetés kiválóságait, a tehetséges fiatalokat a minőségi sport területére irányítsák. Ez a célkitűzés különös figyelmet kapott 1975-től a középiskolás, majd 1979-től az általános iskolás tanulók versenyeztetési rendszerében is. A hetvenes évek közepétől minisztertanácsi rendelettel bevezetésre került az iskolákban a heti három testnevelési óra. A 70-es évek végére Esztergomban a Somogyi Béla Általános Iskola valamint a Balassa Bálint Általános Iskola tornateremhez jut, ezt követően 1983-ban megépül a Városi Sportcsarnok is. 1979/80-as tanévtől bevezették az úttörő olimpiát azzal a céllal, hogy a közép- és felsőfokú intézmények versenyrendszeréhez alapot nyújtson. A középfokú iskolákban a diákok a tanórai és tömegsport foglalkozásokon megszerzett sportági ismereteket a diáksportkörök szakosztályaiban tovább gyarapíthatták. A kosárlabdázás mint csapatsportjáték a személyiség önkibontakoztatásának, a nevelésnek egyik kiváló eszköze, amit az esztergomi testnevelők már az 1930-as esztendők során felismertek és alkalmaztak. Munkájuk során tapasztalták, hogy a kosárlabdajátékban pillanatról-pillanatra változó helyzetek a tanulók koncentrált figyelmét, helyzetfelismerését és állandó mozgását követelik, amelyek magatartásbeli és funkcióbeli változásokat hoznak létre a tanulók szervezetében. Az egészséges életmód kialakításához, a tanulók sportági, versenyzési életéhez, a szabadidő hasznos eltöltéséhez szükséges anyagi feltételek az utóbbi évek során jelentős mértékben csökkentek. Az iskolai sportlétesítmények (tornatermek, kosárpályák stb.), a szakember-ellátottság gyarapodása ellenére a kosárlabda, a diáksport- és versenyrendszerben nem tölti be a kívánt színvonalat, ennek oka elsősorban támogatási és irányítási problémákra vezethető vissza. A kosaras utánpótlás biztosítására 1994-től 10 felnőtt csapat mellett lehetőséget adtak rendszeres mérkőzésekre az iskolai csapatoknak is (Dobó I és II., Szent István Gimnázium, a Hell Szakközépiskola, a Ferences Gimnázium, a Bottyán Szakközépiskola valamint a Szent Erzsébet Szakközépiskola) a városi bajnokságban. Minden héten pénteken, esténként 18 órától a kosarasoké a Dobó Gimnázium tornacsarnoka, ekkor rendezik meg a sorsolás szerinti mérkőzéseket. Az utánpótlás felügyeletét Balogh Imre testnevelő látja el. A bajnokság főrendezője Ory István, az Esztergomi Kosárlabdázók Egyletének elnöke. Az esztergomi középiskolákban a tanácsrendszer kezdetétől napjainkig terjedő időszak kosárlabdaéletét az alábbi iskolák töltötték meg tartalommal: A) ESZTERGOMI SZENTFERENCRENDI SZENT ANTAL GIMNÁZIUM (majd Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium) Az államosítás után néhány katolikus iskolának engedélyezték a működést, így az Esztergomi Ferences Gimnázium folytatta tevékenységét új névvel: Esztergomi Ferences Katolikus Gimnázium (1950). A testnevelést ebben az időben Szalay Kázmér atya oktatta 1954-ig. 28 4 Őt Kékesi Tibor váltotta fel, aki a ferences diákokat nyugállományba vonulásáig tanította. Az iskola kosárcsapata 1959-ben újra megyei középiskolás bajnoki címet nyert. Ezt követően 1960ban a megyei 4., 1961-ben pedig a 2. helyet sikerült megszerezniük. Az esztergomi kosárlabdázók körében ismertté vált, sokszor emlegetett nevek: Karbauer Ferenc, Schalkász Ferenc, Zöld Gábor, Ungerhoffer László, Bercsényi Pál, Haraszti László, Kaszás Tibor. A hatvanas esztendők után az iskola csapata hullámzó 92
