Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

5. TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN (1945-1950)

TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN III/1-2. sz. rendeletével intézkedett az ifjúsági szer­vezetek működésének támogatásáról. „A magyar népi demokrácia fejlődése szempontjából nagy jelentősége van a demokratikus ifjúsági szervezetek zavartalan működésének. Ezért fontosnak tartom, hogy a de­mokratikus ifjúsági szervezeteket a vármegyék, váro­sok és községek működésükben mindenben támogas­sák. Felhívom ezért alispán urat, utasítsa valamennyi megyei város polgármesterét és község elöljáróságát, hogy az EPOSZ helyi szervezetének helyiséget, lehe­tőséget biztosítson és a többi egyesületekhez mérten a költségvetésben biztosított hitelből arányos anyagi támogatást nyújtson." 18 0 A rendelet ismeretében az if­júsági szervezetek és sportegyesületek az anyagi kérel­mek özönével fordultak a város polgármesteréhez. A kérelmeket a megyei város képviselőtestülete a városi tanács és a pénzügyi bizottság javaslata alapján bírálta el. Az 1949. évre az EVSE-nek biztosított nagyobb támogatást a képviselőtestület azzal indokolta, hogy „az Esztergomi Vasutas Sportegyesület a város egyet­len olyan sportegyesülete, amely 10 szakosztállyal működik és szolgálja a tömegsportot. Szakosztályai közül több az átlagot magasan meghaladja és mint szakszervezeti sportegyesület kb. 500 dolgozó ma­gyar ifjú részére biztosít sportolási, testedzési lehető­séget. A szakszervezeti dolgozók fillérjeiből az egye­sület, amelynek egyéb bevétele nincs, fennállását biz­tosítani nem tudja és így feltétlenül indokolt részére a segély megállapítása." 18 1 A képviselőtestület a MINSZ esztergomi szakszer vezetének kiutalt összeget azzal a kikötéssel biztosí­totta, hogy köteles azt az Esztergom város területén működő SZIT, EPOSZ, Diákszövetség valamint az úttörőcsapatok között igazságosan, célszerűen felosz­tani. Mivel a MINSZ-t tekintették az ifjúsági szervezetek csúcsszervének, megadták a jogot, hogy a segélyezés­sel kapcsolatos körülményeket mérlegelve a döntése­ket maga hozza meg. A pénzbeli segélyezés mellett az OSH kerületi felügyelőjének javaslatára a város által szerzett sportszerek közül a MINSZ 15 sífelszerelést, az EVSE 16 darab jéghokibotot és korongot ka­pott. 18 2 A polgármester engedélyezte a SZIT számára, hogy a székházuk mögötti városi ingatlant (Forgách u. 1 sz.) a művésztelep építkezésének megkezdéséig kizá­rólagosan sportcélokra használhassák. Hetyey Gábor MINSZ titkár és Újváry Mihály SZIT sportfelelős minden olyan lehetőséget, eszközt megragadott, amely az ifjúság tömegsportját szolgálta. A vasutas szakszervezet 1949. január 22-23-án az MDP szék­házában „Kultúrával a szocializmusért" elnevezésű kulturális és olimpiai napokat, bemutatókat rende­zett. A Nemzeti Bizottságok február hó 1-vel megszűn­tek. Helyükbe a Magyar Függetlenségi Népfront Bi­zottsága lépett. Esztergomban február 13-án alakult meg a népfront. Az alakuló közgyűlésen megválasz­tott vezetőségben titkári szerepkört bíztak Szabó Ist­ván VAOSZ- sportvezetőre. (Mivel a Polgári Demok­rata Párt nem volt tagja a népfrontnak, ezért a városi képviselőtestület megvonta a párttól azt a jogot, hogy a képviselőtestületbe képviselőt delegáljon, Szabó Ist­vánt a képviselőtestület viszont megválasztotta városi tanácsosnak.) A belügyminiszter 1949 márciusában rendeletet adott ki valamennyi törvényhatóság első tisztviselője és megyei város polgármestere részére az OSH által kezdeményezett, és a tömegsport létrehozását célzó „Munkára harcra kész" (MHK) sportmozgalom tá­mogatására. 18 3 A rendelet nyomatékosan leszögezte, hogy a „Munkára harcra kész" sportmozgalom a szo­cializmus felé haladó népi demokrácia széleskörű és hosszú távú célkitűzése, amelyben lehetőséget kíván nyújtani a dolgozó tömegeknek, hogy a testnevelés és a sport gyakorlásával a munkára és a népi demokrácia védelmére alkalmasabbá váljék. Felhívta az alispáno­kat illetve a polgármestereket, hogy a „Munkára harc­ra kész" sportmozgalom irányítóinak, vezetőinek, esetleg résztvevőinek az ügy fontosságához mért ha­tásos támogatást nyújtsanak, és az alárendelt hatósá­gokat, szerveket utasítsák a rendelet szerinti eljárás­ra. 18 4 A rendelet végrehajtását az alispán azzal kezdte, hogy utasított minden vármegyei alkalmazottat a mozgalomban való részvételre, még a testi hibás al­kalmazottaknak sem adott felmentést. 18 5 Ez az intéz­kedés túlkapás volt, amely aligha vált a tömegsport népszerűsítésének javára. Az MHK - intézőbizottság Komárom - Esztergom vármegyében 1949. február 8-án, Esztergomban feb­ruár 24-én alakult meg. Az előbbinek Plank Márton vármegyei sportfel­ügyelő lett az elnöke és Bíró Sándor testnevelő tanár az alelnöke. Az utóbbit Duck Sándor és Mészáros Fe­renc testnevelő tanárok vezették. 18 6 Az MHK sport­mozgalom esztergomi „nyitását" az április 4-i ünnepi sportrendezvény jelentette. Az ifjúsági szervezetek, egyesületek sportfelelőseik vezetésével vonultak a fe­rences pályára, ahol Steiner László ünnepi beszéde után fogadalomtétel, majd bemutató versenyek kö­vetkeztek. 18 7 1949. tavaszán dr. Brassai György - hivatali elfog­laltságával indokolva elhatározását - lemondott az EVSE-ben betöltött sportvezetői tisztségéről. Ezzel az egyesület elvesztette egyik legrégibb és legjobb „sportdiplomatáját". Az Esztergomi Sportrepülő-egyesület mint az Or­szágos Magyar Repülőegyesület (OMRE) tagja kö­vette azt az elgondolást, hogy az ifjúságot minél szé­lesebb körben vonja be a sportrepülő életbe. Biztonságos vitorlázórepülő kiképzés céljára alkal­mas gépekre volt szükség. Ebben jelentős szerepet játszott a magyar vitorlázó és motoros repülőgépek tervezésének és építésének legkiemelkedőbb egyéni­sége, Rubik Ernő: 18 8 1949. tavaszán elnyeri az OMRE iskola repülőgép-tervpályázatának két első díját: a két­üléses vitorlázógép kategóriában a Koma-géppel, az együléses kategóriában pedig a Lepke-géppel. Ezek­nek a gépeknek meghatározó szerepük volt a repülést választó fiatalság kiképzésében. A tervezés után a Sportáru NV egymásután gyártja a Komát és a Lep­49

Next

/
Oldalképek
Tartalom