Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
5. TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN (1945-1950)
TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN járóit, a politikai pártot, a tömegszervezetek képviselőit, a patronáló üzemek, egységek vezetőit találjuk. Ha az elöljárót, pártképviselőt vagy üzemvezetőt leváltották, aki a helyébe lépett, szinte automatikusan örökölte elődje sportvezetői funkcióját, esetleg több sportegyesületben is betöltött tisztségét. Ugyanis igen lényeges volt, hogy az egyesületnek előnyöket, anyagiakat szerezzenek - hatalmuknál fogva. A város legnagyobb és legtöbb szakosztályt foglal koztató egyesületében, az EMVSE-ben a vasutas sportolók kiszakításával a sportélet nem szűnt meg. Az 1948. februári közgyűlésen a megmaradt vezetőség javasolta a tagság számára, hogy az egyesület új neve Esztergomi Munkások Vak Bottyán Sport Egyesülete legyen, ami lehetővé tenné - elég szerencsétlen csonkítás árán - a betűnév (EMVSE) változatlan megtartását. 1 6'' A márciusban újból összehívott közgyűlés a javaslatot elfogadta. Az EMVSE mellett két sakk-kör - a magánalkalmazottaké és a vasutasoké - is megalakult. A Népsport 1948. március 7-i számában az MKP és az SZDP sportosztályai felszólították a pártok sportvezetőit, hogy szüntessék meg a magyar sportban a pártpolitikai széthúzást, és az egyesületekből távolítsák el a jobboldali vezetőket. Szorgalmazták az EPOSZ-ra vagy a SZIT-re támaszkodé) egységes sportegyesületek létrehozását. A Minisztertanács 1948. március hé) 5-én, 3 190/1948. számú rendeletével létrehozta az Országos Sporthivatalt (OSH). Ennek megalakulásával megszűnt az NSB, a VKM IX. főosztálya és feloszlatták a különböző pártok sportközpontjait is. Március végén azok az üzemek, amelyek 1946. augusztus 1 óta 100 munkásnál többet foglalkoztattak, állami tulajdonba kerültek. A rendelet az EMVSE-t anyagilag támogató Petz Iparműveket is államosította. Az államosítást értékelő üzemi értekezleten részt vett Gáspár Sándor, a Központi Vasasszakszervezet küldöttje, Bluhon Pál megyei szakszervezeti titkár, az EMVSE társelnöke - az MKP helyi szervezetének képviseletében Kántor Richárd, az EMVSE ügyvezető cinciké, valamint Temesi Károly, az SZDP helyi szervezetének képviselője. 16 4 Az SZDP 1948. március 6-8 között tartott XXXVI. kongresszusán határozatot hozott, amelyben felhatalmazta a vezetőséget, hogy az MKP vezetőségével haladéktalanul tárgyalásokat kezdjen az egységes párt megteremtése érdekében. Az OSH szervezeti kiépülésével egyidőben zajlott a két munkáspárt egyesülése. Ez a folyamat a sport területén is bekövetkezett. A két munkáspárt egyesülésének gyakorlati lebonyolítása Budapesten 1948. április hé) 24-én, hat nagyüzem pártszervezetének egyesítésével indult. Érdekességként kell megemlíteni, hogy a budapesti egyesülést megelőzte az esztergomi, mert 1948. április hó 23-án a városban nagygyűlés keretében a két munkáspárt egyesült, s megalakult a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) helyi szervezete. 16 5 Az MDP helyi szervezetének megalakulásával egyidőben jött létre az Egységes Parasztifjúság Országos Szervezetének (EPOSZ) esztergomi csoportja is. 16 6 A politikai élet e mozgalmas napjaiban megélénkült a városban lévő sportegyesületek stagnáló vezetése. Az egyesületi vezetéík a város, a vármegye és az új párt támogatásával igyekeztek 1848 centenáriumának ünnepi programjában minél szélesebb és érdekesebb sporteseményeket rendezni. Ennek keretében került sor - az esztergomtábori repülőtéren egy repülő-bemutató, és az országos modellező hétre, - a Magyar Úszószövetség által támogatott propaganda-úszóversenyre, Mitré) György országos és Európa-hírű versenyző részvételével, és vízilabda villámtornára, - az esztergomi tanulóifjúság szabadművelődési torna- a népi tánc és népi játék-ünnepére, - Esztergom város országos ökölvívó-bajnokságára, - Centenáris Labdarúgó Kupa mérkőzésekre a Ferencváros, a győri MÁV-DAC, a Dorog és természetesen a házigazda EMVSE részvételével. 167 1948. június 5-én az esztergomi ifjúsági sportélet összefogását kívánták erősíteni az Ifjúsági Nap megrendezésével. A Magyar Ifjúság Népi Szövetségének (MINSZ) esztergomi csoportja ünnepélyes keretek közt adta át a Szakszervezeti Ifjúmunkás és Tanoncmozgalom (SZIT) helyi szervezetének a csónakházat. Az átadás után sportbemutatót és csónakfelvonulást rendeztek a Kis-Dunán. Az ifjúsági vezetők, a városi sportvezetők azon fáradoztak, hogy az EMVSE evezős szakosztályának ifjúmunkásait és az esztergomi cserkész-szervezet iparos fiataljait a SZIT-be tömörítsék. Az MDP és a városi vezetők közreműködésével ismét megkísérelték, hogy létrehozzanak egy egységes, a város sportját reprezentáló sportegyesületet. Megindultak a tárgyalások az Esztergomi Vasutas Sportegyesülettel való újabb fuzionálás érdekében. Esztergom város sportegyesületi élete a háború után nem volt mentes az akadályoktól. A sport területén hirdetett politikamentesség ellenére itt is komoly, bár sokszor burkolt harc folyt a népi hatalom és ideológia térhódításáért. 5.2. Törekvések az egységes sportegyesület létrehozására A megyei szakszervezeti tanács támogatta a tömegszervezetek, az ifjúsági egyesületek, üzemek, sportját, főleg a tömegsport fejlesztésének ügyét szorgalmazta. A munkahelyi sportélet fellendítéséért a város legszámottevőbb üzemében a Petz-Iparművekben a vasasszakszervezet, valamint a SZIM tevékenykedett a röplabda, sakk, teke, természetjárás, evezős, asztalitenisz sportágakban. A város másik jelentősebb üzemében a Rubik Ernő által alapított AERO-EVER Kft.-ben a társadalom és a politika terén történt változásokkal szinte egyidőben a sportéletben is változások történtek. Az OSH létrehozásával állami erőforrásokkal rendelkező, állami és társadalmi féladatok betöltésére képes szervezetet kíván47
