Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

4. A VÁROS TESTNEVELÉS ÉS SPORTTÖRTÉNETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT (1918-1945)

A VÁROS TESTNEVELÉS ÉS SPORTTÖRTÉNETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Sándor (1937-1944) látták el. Ifjúsági sportkör 1935. október 23-án „Tomori Pál SE" néven alakult, és hat szakosztályt - atlétika, torna, vívó, céllövő, úszó, turista - működtetett. Kiemelkedő sporteredményt 1940-ben értek el kardvívásban, az országos KISOK - kardbajnokságon csapatban (Kovács, Somogyi, Velence) a II. helyen végeztek. Az 1934/1935-ös intézeti értesítő arról tájékoztat bennünket, hogy az iskolában rendszeressé váltak az osztályok közötti labdarúgó- és kosárlabdamérkőzések. Az 1935/1936-os tanév végén rendezett tornaünnepélyen már nyilvánosan is szerepeltek a ferences diákok kosárlabdajáték bemutatóval. A sportkör kosárlabdacsapata az 1938/1939-es tanévben indult a Szent Imre Gimnázium Toldi Miklós sportköre által rendezett középiskolai bajnokságon. Az első jegyzett eredmények az alábbiak voltak: Ferences Gimnázium-Szent Imre Gimnázium 33:12 Ferences Gimnázium-Érseki Tanítóképző 23:6 A rendszeressé váló intézetek közötti mérkőzések után az 1942/1943-as tanévben a sportkör megkapta a tankerületi kosárlabda-bajnokság lebonyolítási jogát, amelynek győztese lett. Az 1943/1944-es tanévben is mint tankerületi bajnokcsapat szerepelt az országos bajnokságban, és az ott elért eredmények alapján a negyedik. A csapat tagjai: Schwáb Richárd, Pusztai Pál, Jungmayer Gyula, Gajdovszky Iván, Szent Andrássy Tibor. / 4.1.4. Államilag segélyezett községi Szent Imre Reáliskola (majd Reálgimnázium) Az intézet az 1857/1858-as tanévben kezdte meg működését, de még az 1920-as esztendőben sem rendelkezett tornateremmel és játszótérrel. A testnevelési órákat a bencés gimnázium tornatermében tartották 1930-ig, majd ezután az új elemi iskola tornatermét használhatták. 1928-ban egy miniszteri rendelet a torna heti óraszámát háromra emelte fel. Ezt az utasítást az intézet megvalósítani egyszerűen képtelen volt. A harmadik testnevelési óra gyakorlati anyagát ősszel és tavasszal a játékdélutánokon sajátították el. Az intézet igazgatósága a céllövő gyakorlatokat szorgalmazta, mert attól a katonai szellem, az akaraterő, a fegyelem és a bajtársi összetartás fellendülését várta. A kötelezően elrendelt tornacipő- és tornaruha-használatot anyagi problémák miatt nem tudta teljes mértékben megvalósítani. 1942-től miniszteri rendeletre itt is bevezették a mindennapi félórás testgyakorlást, reggelenként 7,30-tól 8 óráig. Az intézetben a cserkészmozgalmat 1921-ben indították meg, és dr. Marczell Árpád vezetésével „Sirály 211" néven alakítottak cserkészcsapatot. Ez a cserkészcsapat közel sem munkálkodott úgy, és nem is ért el olyan fényes sportsikereket, mint a bencés gimnáziumé. Tevékenységük vízi- és vitorlázó foglalkozásokra és néhány tábor megszervezésére terjedt ki. Ifjúsági sportkörük 1924. október 5-én alakult „Toldi Miklós SE" néven. Rendszeresen öt szakosztályban (játék, torna, atlétika, hó- és jégcsapat, úszó és evezős) tevékenykedtek. 1940-től a szakosztályok száma hatra nőtt, mivel a teniszszakosztály is megkezdte működését. Testnevelő tanári feladatokat láttak el: Krizsán István (1910-1937) Darázsi Lajos (1937-1938) Király László (1938-1945) A házi versenyek az osztályok közötti rivalizálást jelentették. Az 1935/1936-os tanév házi kosárlabdabajnokságát a VI. osztály csapata nyerte (Herczeg, Bognár, Nyitrai, Bohon, Konecsni). A téli hónapokban főleg a tornát és kosárlabdázást gyakorolták, az őszi és tavaszi hónapokban az atlétikát és a szabadtéri játékokat űzték. 4.1.5. Esztergom-vízivárosi Boldog Margit Leánygimnázium 1930-ban kezdte meg működését az intézet, amely tornateremmel, játszótérrel és teniszpályával rendelkezett. 1932-ben Kemenes Vilma személyében igen lelkes, ambiciózus testnevelő tanárnő került a gimnáziumba, akit tervszerű munkájában az a határozott cél vezetett, hogy a testnevelést a pedagógia egészébe kapcsolja. A zárdai leánynevelés keretén belül Esztergomban megteremtette a női testnevelés alapjait. Eredményei annál dicséretesebbek, mert abban az időben kellett tevékenykednie, amikor a lányok testgyakorlását még nem egy szülő szükségtelennek tartotta, esetleg kifejezetten ellenezte. Ifjúsági sportkört 1934-ben hoztak létre, „Esztergomi Leánygimnáziumi Sportkör" néven. Nyolc szakosztályt működtettek: játék, torna, úszás, tenisz, asztalitenisz, korcsolya, turista és ritmika. Testnevelési órákon is gyakran foglalkoztak a ritmikus testgyakorlással, illetve magyar népi- és társas táncokat tanultak. A játékosztályban igen kedvelt volt a kosárlabda mellett a gyűrűstenisz. A sportköri foglalkozásokat külön tartották az alsó- illetve felső korosztálynak, az előbbinek heti egy, az utóbbinak heti két órában. A negyvenes évek elején a tornaórák, valamint a sportköri foglalkozások megtartását akadályozta, hogy az intézet tornatermét hadikórház céljára foglal ta le a Vörös Kereszt. Testnevelő tanárok voltak: Horváth Mária (1930-1933) Kemenes Vilma (1933-1936) Neller Ilona (1937-1944) 4.1.6. Esztergom-vízivárosi Érseki Nőnevelő és Tanítóképző Intézet 1922-ben nyílt meg az intézet, amely a Katolikus Iskolai Főhatóság (KIF) igazgatása alatt állt. A testnevelést Galgovszky M. Bernárda, majd Kakuk Margit tanította. Az intézeten belül elsősorban tornával és 36