Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

MELLÉKLETEK

ESZTERGOMI OLIMPIKONOK ARCKÉPCSARNOKA ESZTERGOM VÁROS TESTNEVELÉS ÉS SPORTJÁNAK TEVÉKENYSÉGÉT SEGÍTŐ INTÉZMÉNYEK 1. VÁROSI SPORTCSAR­NOK ESZTERGOM Esztergom, Heiischer J. utca 5 szám A háromszintes létesítmény 1983-ban került át­adásra. Az alsó szinten kiválóan felszerelt, 250 m 2-es kondicionáló terem van szaunával és szoláriummal, mindennapos (08.00-22.00) nyitva tartással. Ugyanott küzdőterem, judo-karate-birkózó lehetőségekkel és felszerelésekkel. Az alsó és felső szint funkcionális központja a kétsá­vos automata tekepálya és a vele összekombinált 100 férőhelyes büfé, ami mellett 80 főt befogadni tudó tárgyaló-kamaraterem (sportszakmai továbbképzések, értekezletek, sakk-versenyek stb.), színvonalas öltö­zők, különálló női-férfi szociális blokkok találhatók. A középső szint ad helyet a minden teremsportágra alkalmas parkettás nagyteremnek, amely palánkozott és 350 fős nézőtérrel rendelkezik. Edzések, verse­nyek, testnevelési órák mellett bálok, vásárok, koncer­tek színhelye is. A harmadik szinten öltözők és irodák helyezkednek el. Az intézmény bonyolítja a nagy létszámú Városi Kispályás Amatőr Foci, a Porga-kupa teremlabdarú­gó-bajnokságot (1978-tól nagy érdeklődés mellett bonyolított évenkénti kupagyőztesek: Zöldért, Labor MIM, Labor MIM, Zöldért, Afész II., Tokod-üveg­gyár II, 1984-ben szabálytalanság miatt nem lett ki­adva, Szerszámműhely, Dofém, Szerszámműhely, Kí­sérleti, Dofém, BAV Aknamélyítő, Dorogi Sportcsar­nok, Uniker, Dorogi Sportcsarnok, Bizalom Csonttö­rők, Poliflex - FC Hambi, FC Hambi, Vasudvar (Po­máz), Szarkák, Göpa Stihl Márkakereskedés, Göpa Stihl Márkakereskedés), valamint a teke csapatbajnok ságot is. Több nagy nemzetközi, országos és regioná­lis sporteseményt bonyolítottak le társszervek együtt­működésével. Több mint 100 reklámozóval tart kap­csolatot. 1991-ig Chmelik Zoltán, majd ezt követően Roz­gonyi Miklós látja el az igazgatói feladatokat. 2. ESZTERGOM VÁROS SPORTKOLLÉGIUMA 1991-ben, civil kezdeményezésként, a város sport­szervezeteinek vezetői alakították meg. Tagjait a Vá­rosi Sportfórum választotta meg. A kollégium mega­lakulásakor azt a hiányt kívánta betölteni, amelyet az új önkormányzatiság, a kezdeti nehézségek terem tettek meg a város sportéletében. A sportkollégium szerepe fontos volt, mert az első ciklusban meg tudta őrizni és átmenteni a városi sportértékeit, érdeme, hogy egyáltalán megjelent a vá­ros sportköltségvetésében a sporttámogatás. Szerepét a képviselő-testület azzal ismerte el, hogy rábízta a vá­ros sporttámogatás elosztását, és azzal is, hogy az el­ső „tanácsnokot" Sólyom Olimpia képviselő szemé­lyében a sport területén nevezte ki. A sportkollégium 1994-ben feloszlatta önmagát, a város sportszervezetei úgy látták, hogy a város sport­értékeinek van akkora jelentősége, hogy azt képviselő testületi bizottság rangjára kell emelni. Esztergom Város Sportkollégiuma érdemei közé tartozik egy középtávú városi sportkoncepció megfo­galmazása, valamint „Esztergom város jó tanulója - jó sportolója" évenként meghirdetett pályázata. 3. MAGYAR TESTNEVELŐ TANÁROK ORSZÁGOS EGYESÜLETE (MTTOE) ESZTERGOMI SZERVEZE­TE Az egyesülési jogról szóló törvény alapján 1990­ben újjáalakult a Magyar Testnevelő Tanárok Orszá­gos Egyesülete. Szervezeti és működési szabályzata le­hetővé tette területi szervezetek alakítását. Ennek alapján jött létre 1991. február 27-én Esztergomban az MTTOE esztergomi szervezete 24 fővel. A titkos szavazás során a szervezet elnökévé dr. Magyar György főiskolai tanárt, a szervezet titkárává Tóth Kálmánné középiskolai tanárt, vezetőségi tagoknak Lázár Istvánt, Török Józsefet és Kottász Gabriellát vá­lasztották meg. A megalakult szervezet vezetősége írásban felkínál­ta segítségét Esztergom önkormányzatának, az okta­tás intézményi testnevelés különösen az iskolai testne­velés és sport, valamint az egészségmegőrzés területe­it érintő kérdések, döntések előkészítéséhez és végre­hajtásához. A szervezet célja: - összefogni azokat az esztergomi testnevelő tanáro­kat, akik a testnevelés és sport, vagy azzal összefüg­gő területen dolgoznak; - érdekképviseletet működtetni, amely segíti az ered­ményesebb szakmai munka feltételeinek megterem­tését, a szakmai, közösségi és egyéni megújulást; - ellátni a testnevelő tanárok szakmai érdekérvényesí­tését és érdekvédelmét; - együttműködni az önkormányzat testnevelés és sportot irányító szervezetével, oktatási intézmé­215

Next

/
Oldalképek
Tartalom