Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

MELLÉKLETEK

ESZTERGOMI OLIMPIKONOK ARCKÉPCSARNOKA tanított a Komáromi Katolikus Gimnáziumban. 1939-ben kinevezték a nagysurányi szlovák tagozatú gimnáziumba, majd 1942-ben a Naszódi Állami Ro­mán Tagozatú Gimnáziumba került. Itt többször ka­pott dicséretet dr. Illés Gyula kolozsvári tankerületi főigazgatótól eredményes munkásságáért. 1944-ben katonai szolgálatra vonult, és a hadiese­mények miatt már nem tért vissza Naszódra. 1946­ban VKM rendelettel az Esztergomi Községi Szent Imre Gimnáziumba került. A nagy tanárhiány miatt ez időtájt több iskolánál is tevékenykedett. (Katonai gimnázium, szakmunkásképző). Az OSH 76945 (50 OSH rendeletével megbízták a Testnevelési Gimnázi­um gyakorlati felvételének lebonyolításával. Tanított a testnevelés mellett orosz tantárgyat a közgazdasági­ban. Három évig a Dobó Gimnáziumban tanított fiú testnevelést. 1980-ba nyugállományba vonult. A számos kitűnő tanítványai közül kiemelkedő tel­jesítményt nyújtó sportembereket nevelt (Maróti Jó­zsef, Pézsa Tibor, Kégel Tamás, Leitner József, Kruzs­lik János, Besey Gyula, Mutschler Mátyás, Gép Sán­dor). Diákjai 1953-tól számos megyei, területi, orszá­gos bajnokságot nyertek főleg atlétika, torna és kosár­labda sportágakban. Munkássága elismeréseként 1992. szeptember 7-én az MTTOE aranyérmét kapta. MÉSZÁROS FERENC Főiskolai tanár, tanszékvezető. 1916. január 10-én született Érse­kújváron. Népiskolai tanulmányai befejezése után, 1928-ban a Csehszlovák Álla­mi Magyar Gimnáziumban nyert felvételt és ott 1936-ban érettségi vizsgát tett. Érett­ségi után a Brünni Csehszlovák Masaryk Egyetem ter­mészettudományi karára iratkozott be (testnevelés és földrajz). Két évig volt a fenti egyetem hallgatója. 1938-ban a bécsi döntés értelmében Érsekújvárt Ma­gyarországhoz csatolták és így Budapesten a Magyar Testnevelési Főiskolán folytatta tanulmányait. 1940­ben testnevelő tanári diplomát nyert, és tevékenységét a tanári pályán Dunaszerdahelyen a gimnáziumban kezdte. 1940 decemberétől kötelező katonai szolgá­latra vonult be Aknaszlatinára. Szolgált a szovjet-uk­rajnai fronton. A háborús események után Érsekújvárt Csehszlová­kiához csatolták, a kisebbségi politika következmé­nyeként mint magyar nemzetiségűt munkahelyéről el­bocsátották, ezt követően 1946-tól az esztergomi ta­nítóképzőben nyert állami tanárként kinevezést, ahol testnevelést és orosz nyelvet tanított. 1954-ben az esztergom-kenyérmezői Bányagépészeti Technikum­ba került majd 1960-tól ismét a Tanítóképző Intézet testnevelő tanára. Mint testnevelő tanár Esztergomban és Komárom megyében a sport és a testnevelés területén tevékeny szerepet töltött be. Tíz évig volt a Komárom megyei Sportiskola esztergomi részlegének vezetője. A taní­tóképzőben a Sportklub vezetőjeként a nyári vizitábo­rokat, a téli sítáborokat, a csehszlovákiai, németorszá­gi diákcseréket szervezte és irányította. Nagy munkabírása, szorgalma, közvetlen modora, pozitív sportemberi vonásai miatt az intézet egyik leg­népszerűbb tanára volt, akit a hallgatók és a kollégák egyaránt szerettek. 1994-ben Esztergomban hunyt el. Emlékére az MTTOE esztergomi szervezete „Mészáros Ferenc röplabda emléktornát" rendez minden évben a város középiskolái részére. TÖRÖK JÓZSEF Testnevelő tanár. 1924. július 22-én született Esz­tergomban. Iskolai tanulmányait alap- és kö­zépfokon szülővárosában, Eszter­gomban végezte. (Elemi-reálgimná­ziurn, érseki tanítóképző). A főiskolát Pécsett levelező szakon végezte. A szovjet hadifogságból visszatérve 1946/47-es tanévben Dorogon az általános iskolában nyert kinevezést. 1954-től megyei testnevelési szak­felügyelő, 65 iskola felügyeletét látta el Tatabánya-do­rogi járás-Esztergom területén. Megbízatása után igyekezett valamennyi iskola tárgyi feltételeit biztosí­tani. Az ezt követő 30 év alatt helyi szervező munká­val, sok utánjárással számos létesítmény (4 tornate­rem, 18 szükségterem, 48 szabadtéri pálya) felépítésé­ben közreműködött. Megszervezte a megye területén kilenc sportágban a feljutásos versenyeket, és számos bemutató és felkészítő órát tartott a megye iskoláiban. Kitüntetései, eredményei: - 2 tanterv kidolgozásában közreműködött (Tiboldi Tibor - Lévainé - Szíj Zoltán); - 1961-ben a Sport Érdemes Dolgozója (Oktatási Minisztérium); - 1964-ben a Sport és Testnevelés Kiváló Dolgozója; - 1969-ben az Oktatásügy Kiváló Tanára, - 1978-ban a Sport Érdemes Dolgozója - 1981-ben és 1984-ben a Művelődési Minisztérium és a Továbbképző Intézet „Örökös tiszteletbeli szakfelügyelője", - 1994-től Esztergom önkormányzatának képviselője; - 1998-ban Esztergom város önkormányzata Pro Űr­be kitüntetésben részesítette; - 1994-től a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesület esztergomi szervezetének elnökségi tagja. KEKESI TIBOR Testnevelő tanár. 1929. november 9-én született Esztergomban. Iskolai tanulmányait a Szent Imre iskolában kezdte, majd a bencés főgimnáziumban érettségi­zett. 1948-ban felvételt nyert a Ma­209

Next

/
Oldalképek
Tartalom