Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
2. AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS SPORT HELYZETE ÉS FEJLŐDÉSE AZ ESZTERGOMI ISKOLÁKBAN
_ AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS SPORT HELYZETE ÉS EEJLŐDÉSE AZ ESZTERGOMI ISKOLÁKBAN _ ról tanúskodó levelek igazolják, hogy kinevezésével új fejezet kezdődött a város népiskoláinak történetében és a „tornászat" fellendítésében. Működése alatt szervezetté és rendszeressé vált az iskolaszék munkája. Számos feladat mellett az iskolaszék foglalkozott a „tornászat" tanításával is. Megállapította, hogy bár 1869. január 1-től Korányi József rendszeresen tartja foglalkozásait, mégsem elég eredményes a tanítás, mert sok a gyermek és kevés a tanszer. Ujabb személyt (egy honvédet) bíznak meg az oktatással. Felkérik Schwarcz József mestert, hogy „egy tornahelyiség felállítására nézve építési tervet és költségvetést készítsen és azt terjessze a képviselő testület elé ." 2 3 Az 1874. február 4-i ülésen újra napirendre került a tornatanítás városi helyzete. Az iskolaszéki tagok állást foglaltak abban, hogy a tornászat mint a törvény által rendesen előírt tantárgy, mindenkire kötelező. így a közgyűlés 1873. évi szeptember 4-i 4541. sz. határozatát - miszerint a „tanítás díja a tanoncokra arányosan és pótlólag kivetett összegből legyen fizetendő" - elvetik. Megtárgyalták a belügyminisztertől a polgármesterhez címzett levelet, amely hangsúlyozza, hogy „a tanulóifjúság szellemi erejének kifejlesztése, gyarapodása, s testi ápolásának, testi erejének formálására a legnagyobb gondot kell fordítani." 2 4 A Gönczy Pál által „Az iskolás gyermekek testi és szellemi épsége fenntartásáról" címmel magyarra fordított könyvéről, mivel az igen hasznos, az iskolaszék úgy döntött, hogy a város több példányban vegye meg és bocsássa a tanodák illetve a tanítók rendelkezésére. Az 1874. augusztus 11-én tartott iskolaszéki ülésen Pór Antal adott számot az elemi tanodák éves munkájáról. A nyilvános vizsgák az iskolaszéki tagok részvételével, az előre megállapított rend szerint történtek. A törvény által megszabott tantárgyak oktatását sikeresnek nyilvánította. Külön kiemelte a „tornászatot", amit a lezárt tanévben először tanítottak a város valamennyi osztályában - a kapubeli iskolákat is beleértve, ahol a feltételek rosszak - mégis meglepő sikerrel. 2 5 1874. október 23-án Németh Antal az Esztergom megyei iskola tanácsülésén hívta fel ismételten a tornászat jelentőségére a figyelmet: „az iskolai törvény az új generátiónak nem csak szellemi, hanem testi nevelését is célozza. S a legújabb időben azt látjuk, hogy a tornászatra, mely a testet ildomossá, hajlékonyabbá, az izmokat erősebbekké, a kedélyt derültebbé teszi, az elpuhulástól az egész embert megóvja: más államokban különös figyelem és gond fordíttatik. Régi elv: sana mens in sano corpore, s hogy a helyesen kezelt tornászat által a test a léleknek alkalmasabb eszközévé válik, sőt fejleszti az önmagán való uralkodást." 2 6 Javasolta a „tornászatot" az ifjúságnak már azért is, hogy vasárnapokon és ünnepnapokon a haszontalan és káros ácsorgás helyett gyakorolhatná és így a gimnasztika kedves és hasznos mulatsággá válhatna. Az iskolákban tornát is tanítók felszólaltak az iskolaszéknél, hogy mentsék fel őket a tornatanítás kötelezettsége alól, és díjazással együtt szaktanítónak adják át. Ez a kérdés a főelemi és külső elemi iskolákban csak az 1881/82-es tanévben valósult meg. Esztergom város az iskolatörvények idejében törvényhozási szempontból négy független részből állt, ahol különös iskolaszékek működtek. 1875-ben az egyes testvérváros-részek iskoláiban a tornaoktatás terén az alábbi helyzettel találkozunk: -Víziváros: gimnasztikai tér, tornaterem nincs, az udvar nem tekinthető iskolai udvarnak. - Szenttamás: tornahelyiség és nyári tornahely nem lévén, testgyakorlás oktatása nem folyt. - Szentgyörgymezőn: tornaoktatás nem folyt. - Esztergom szabad királyi város: a testgyakorlás 1874től minden osztályban folyt. További fejlődést az 1905-ös népiskolai tanterv bevezetése biztosított. A társadalmi igényként jelentkező mozgásos játék a tanterv anyagában hangsúlyos szerepet kapott. A játék nevelő hatását elsősorban a katonai kiképzés előkészítésére kívánták felhasználni. A svéd testnevelési rendszer bevezetésre került. A tanóra szerkezeti vonatkozásban három részre tagozódott (bemelegítés, oktatás és a szervezet lecsillapítása). A torna elemein kívül előtérbe kerültek a testnevelési játékok és az angol szabadtéri sportok is. Összefoglalóan jellemezve az elemi tornaoktatás helyzetét az esztergomi iskolákban elmondható, hogy ott, ahol a felügyeleti szervek többéves tevékenységét a rendszeresség, a népoktatási törvény iránti felelősségérzet vezérelte, meghonosodott a testgyakorlat. A sikerből jelentős rész a tanfelügyelőé, Németh Antalé, aki megkülönböztetett figyelmet fordított Esztergom iskolaügyére és tornaoktatására. Az 1868-as iskolatörvények a város elemi iskoláinak szervezetére és adminisztrációjára nagy hatással voltak. Az Eötvös által kezdeményezett népnevelési mozgalomnak meg kellett nyernie az „értelmileg emelkedettebb és vagyonilag tehetősebb osztályait". Esztergomban ez a feladat viszonylag könnyebben ment, mint az ország más városaiban. Ebben közrejátszottak Eötvös levélváltásai Simor János hercegprímással, személyes látogatása a hercegprímásnál, a főgimnáziumban és a város vezetőivel való találkozás. Eötvös kultuszminiszter 1867-ben kiadott 11.479. sz. rendeletében a középiskolák szervezetére vonatkozólag előírta: „... a gimnáziumok osztályaiban a testgyakorlás a tornászat minden tanulóra kötelezőleg és pedig osztályonként a tanév egész folyamata alatt alkalmaztassék." Az esztergomi főgimnázium igazgatója, Ferenczy Jakab már 1868-ban az „iskolai értesítvény"-ben arról számolt be, hogy a miniszteri rendelet alapján a testgyakorlatot az I. és az V. osztályban rendes és kötelezett tantárgyként bevezették heti 3-3 órában. 2 7 A középiskolák számára kiadott utasítás az anyagra vonatkozólag a következőképpen rendelkezett: „Testgyakorlatok, rendgyakorlatok, eszközökön való gyakorlatok, eszközökkel való gyakorlatok. A gyakorlatok oly módon osztandók be, hogy minden egyes órában a tanulók egész teste igénybe vétessék." 16
