Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

9. SPORTÁGI ÉS EGYESÜLETI EREDMÉNYEK (1950-2000)

SPORTÁGI ÉS EGYESÜLETI EREDMÉNYEK 5. hely (10-10, 43:41 30 p.) valamint a Rába Kupán elért 5. hely tisztességes helytállásról tanúskodik. Az 1992/93-as bajnoki szezonban az esztergomi férfi röplabdások átalakult és önálló egyesületként Esztergomi Röplabda Club - névvel szerepeltek. Az 1992. augusztus 19-én megtartott közgyűlés kinyilvánította, hogy a club az Elektronikus Vasas-Medicor-Mikromed SE röplabdaszakosztálya jogutódjaként szerepelnek. A klub tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban a három tagú elnökség irányította. A számos nehézség ellenére a fiatal, beérett játékosokból álló csapat „csak azért is" felfogással bebizonyította, hogy az akarat és a tudás együtt sok mindenre képes. Az esztergomi csapat a nemzeti bajnokságban még sohasem került a dobogóra. Egy rutinos, nagy tapasztalattal rendelkező egykori tungsramos röplabdással, Pothorszki Márton szerepeltetésével a csapat minimális edzéssel is „szárnyalt" és megszerezték a 3. helyet (22 16 6 55:30 38 p.) s az ezzel járó bronzérmeket. A sikercsapat tagjai: Bódis A., Pothorszki M., Csillag Gy., Szabó I., Böhm Z., Horváth Cs., Nóvák Tamás, Kaposvári A., Kaposvári T., Csuta R. voltak. A csapat edzője Kaposvári István volt. Az 1993/94-es bajnoki évben nagy reményekkel indult a csapat, de a kedélyeket és az eredményességet befolyásolta az a tény, hogy Böhm Zoltán a csapat egyik meghatározó játékosa munkahelyi elfoglaltsága miatt az edzéseken és mérkőzéseken is gyakran hiányzott. Az edzéseket Pothorszki Márton vezette. A nehézségek ellenére a csapat a Magyar Kupa 16-os mezőnyébe került, ahol a nagyobb tudással rendelkező MAEC NB l-es csapatával szemben maradtak alul, ahol több válogatott játékos is szerepelt. A bajnokságban a 8. helyet szerezték meg. 1994 tavaszán a középiskolás megyei röplabda-bajnokságban a tatabányaiakat legyőző I. István Gimnázium lett a bajnok, és bejutott az Esztergomban megrendezésre került területi döntőbe, ahol negyedik helyen végzett. Az 1994/95-ös bajnokságban a felkészülésben és az anyagi támogatásban kritikussá vált a helyzet. Azok az ipari gép- és műszeripari gyárak, amelyek sok hazai és nemzetközi elismerést szereztek és munkát adtak a város lakóinak, az az ipar ez idő tájt már csak romjaiban volt. A rendszerátalakulással a szovjet és KGSTpiacok leépültek, a város lakói munkanélküliségi rátájával a megye éllovasa lett, s mindez kihatott a sportéletre, a röplabdasport helyzetére is. A város röplabda szerelmesei abban reménykedtek, hogy a Suzuki autógyár esztergomi jelenléte nagy lökést adhat a város lakóinak foglalkoztatására s talán még röplabda sportjának is, mivel Japánban a röplabda az egyik népi kedvelt sportág. A csapat az 1994/95-ös bajnokságban 5. helyen végzett. A kilátástalanság miatt a csapat tagjainak többsége Nyergesújfalura igazolt és így nagymúltú, eredményesen szereplő röplabdacsapat véglegesen megszűnt. 1995-től a röplabdajáték már sok iskolai szinten működik a városban. A helybéli középiskolák közül a Szent István Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskolában és a Dobó Gimnáziumban a lányok, a Ferences Gimnáziumban és a Bottyán Műszaki Szakközépiskolában a fiúk játsszák versenyszerűen. A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesület esztergomi szervezete 1997-től a város középiskolás röplabda csapatainak „Mészáros Ferenc röplabda emléktornát" rendez minden esztendőben. 9.12. Torna A II. világháború után 1945. április 27-én alakult meg az Esztergomi Munkás Testedző Egyesület, amely meghirdette tornaszakosztályának működését is. A helyi „Népakarat" című újság május 13-i száma a MADISZ által alakított Tornaegyletről számolt be. A torna, mint sportág fejlődésében nemcsak Esztergomban, hanem az egész megye területén is a többi sportág mögött elmaradt. A negyvenes esztendők végén megalakult Tanítóképző „Fáklya SE" majd 1953ban névváltozással az Esztergomi Bástya SE, ahol tornaszakosztály gyakorlatilag is működött. Az edzéseket két nagyon lelkes testnevelő tanár, Szabados Jolán és Mészáros Ferenc tartotta. Ide tömörültek a középiskolát végzett és más középiskolába járók, akik már versenyszerűen űzték e sportágat. Az ötvenes esztendők közepére egy igen jé) képességű fiúcsapat alakult ki, amelynek erősségei Oszkai Miklós, Ábele Károly, Havas Ottó, Szalai Balázs, Hortobágyi Antal, Holt suk Tibor, Móricz István és Bogárdi László voltak. A szűkös anyagi viszonyok miatt a versenyeken vafö részvétel a megye határain túl csak ritka esetben történt. Ez idő tájt az országos egyéni tornász bajnokságon - saját költségükön - Holtsuk Tibor, Hortobágyi Antal, Móricz István szép eredményekkel (III-VI. helyezésekkel) öregbítették az esztergomi tornászok hírnevét. Az OTSB szorgalmazta a sportág fellendítését azáltal is, hogy a tornát kiemelt sportággá nyilvánította. Az ötvenes-hatvanas esztendőkben az esztergomi középiskolákban a megye többi középiskoláihoz képest jóval magasabb szinten történt a torna oktatása. Az erőviszonyokat jól tükrözte a megyei középiskolás tornászbajnokságok eredményei, ahol évenként rendszeresen az élmezőnyben esztergomi középiskolák csapatai szerepeltek (Ferencesek, Bányagépipar, I. István Gimnázium, Tanítóképző). 1958-ban megalakult megyei szinten a Fruzsina Mihály Sportiskola (MTST Elnökség 24-2/1958), amelynek kihelyezett tagozata volt az esztergomi sportiskola. Az esztergomi részleg vezetője Mészáros Ferenc tanítóképző intézeti tanár lett. Több mint hetven versenyző edzői feladatát Gayer Erzsébet, Béták Rudolfné, Béták Rudolf, Hortobágyi Antal Porubszky Lajos és Kékesi Tibor látták el. A szakmai munkát fémjelezte, hogy a versenyzők közül 14-en ifjúsági II. osztályon 24-en, III. osztályon minősítést szereztek. Az MTST 1963-ban a sportiskolákat átszervezte ennek következtében az esztergomi sportiskola megszűnt. 1963 őszén a Labor MIM Vasas SE-ben megalakították a női tornaszakosztályt (közel 20 fővel) 141