Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
9. SPORTÁGI ÉS EGYESÜLETI EREDMÉNYEK (1950-2000)
SPORTÁGI ÉS EGYESÜLET I EREDMÉNYEK Lászlovszki Andrea 3000 m 10:19,00 mp 2. helyezett Országos ifi fedettpályás bajnokság (II. 18.) Újlaki Ágota 800 m 2:14,09 mp 3. helyezett Országos mezei bajnokság (III. 11) Lászlovszki Andrea 3000 m 1. helyezett Felnőtt meghívásos verseny (Budapest. V. 14.) Újlaki Ágota 800 m 2:23,10 mp 4. helyezett Nemzetközi ifjúsági verseny (Pozsony VI. 03.) Újlaki Ágota 800 m 2:16,10 4. helyezett Nemzetközi ifi verseny (Budapest VI. 17) Újlaki Ágota 800 m 3. helyezett Felnőtt I. osztályú atlétikai verseny (Tata VIII. 4.) Páldi Anita 200 m Újlaki Ágota 800 m Jombik Zoltán 1500 m 27,10 mp 2:12,90 mp 4:06,69 mp 2. helyezett 2. helyezett 3. helyezett 9.6. Hegymászás „A csúcsot csak akkor hódította meg az ember, ha vissza is tért róla! Addig a hegy az úr." (Hans Kammerlander) A Pilis sziklafalait már a XX. század elején is koptatták a sziklamászók, amit az 1913-ban kiadott „HeftyVilágjáró Kalauz" is bizonyít. Tényként rögzíthetjük azt, hogy közel egy évszázadnyi hagyománya van az esztergomi sziklamászásnak. Esztergom közvetlen környezetén több hely is kínálkozik a sportág művelésének színhelyéül a Pilis és a Gerecse hegyvonulatán. Sajnos a Pilisben természetvédelmi okokra hivatkozva betiltották a sziklamászást, így a Strázsa-hegy, Kétágú-hegy, Fekete-kő, Vaskapu, pilismaród Kőfülkék, Éles-kő, Ördög-torony területén a sziklamászók nem kívánatos személyek. A klub mászótevékenységét kénytelen a Gerecsében és a Vértesben végezni. Gyakorlóhely Gerecsében: Mogyorósbánya, a bajóti Öreg-kő, a tardosbányai és a kis-gerecsei Kőfejtő, Vértesben pedig Várgesztes. Vozák László sziklamászó kezdeményezésével 1992-ben a sportág alapjainak a lerakása megtörtént. Az érdeklődők közösen építettek egy műfalat a város legszebb helyén, az esztergomi várfalon. Miután a várfal hatalmas bctonpillérekkel van megtámasztva, arra a műfogásokat fel lehet szerelni. Három betonpillérre kerültek fel műfogások. A három pillér közül a középső a legmagasabb (18 m), a másik kettő tíz méter körüli. Kora tavasztól szinte minden nap délutánonként rendszeres edzéseket tartottak, és az igazi sziklamászásra hétvégeken került sor. Éveken át változó létszámmal tevékenykedtek, s végül 1996 decemberére kialakult egy kipróbált, a sportág iránt elkötelezett 15 fős csoport, akik Bajót székhellyel megalapították a „Nincs kifogás" Hegymászó Klubot. A csapat tagjai a mászás terén legtapasztaltabb egyént Kosztin Arnoldot választották, és miután ő Bajóton lakott, ezért kezdetben ott volt a klub székhelye. 1998-ban székhely és névváltoztatást hajtottak végre és ennek következtében Esztergom, Attila u.17 szám alatt folytatta tovább működését. „Nincs kifogás" Hegymászó és Természetvédő Egyesület néven. Az egyesület az évek során országos és helyi iskolák közötti mászóversenyt rendezett a várfalon. Külföldi szereplésük során eleinte a Magas-Tátrában, Ausztriában majd Görögországban, Szlovéniában és Horvátországban valamint a nyugati Alpokban folytattak mászó tevékenységet. Jelentősebb teljesítmények szereplői és helyei: Hohe-Wand: Vozák László és neje, Kislaki Viktor, Hockmann Zoltán, Kiss Lajos, Turi Zsolt, Szépvölgyi Tamás, Köhler Gyula. Peilstein: Kosztin Arnold, Bencze Zsolt, Vandlik Zsuzsa. Magas-Tátra: Kosztin Arnold, Bencze Zsolt, Hock mann Zoltán, Kiss Lajos, Köhler Gyula. Békás-szoros (Erdély): Bencze Zsolt, Benyik Tamás. Paklenica (Horvátország): Kosztin Arnold. Trigláv északi (Szlovénia): Bencze Zsolt, Köhler Gyula. Mont-Blanc (4807 m) Európa legmagasabb csúcsán (1999. augusztus 17) Bencze Zsolt, Bcdecs Károly, Hiermann Roland, Köhler Gyula. A klub további tervei: újabb tagtoborzások, hegymászótanfolyamok tartása, a sportág népszerűsítése a fiatalok körében. 123