Magyar György: Az esztergomi tanítóképzés testnevelői

Tartalom - Dokumentumok és képek az esztergomi tanítóképzés múltjából (1942-2006)

Bölcsességre nevelt, tudományra tanított: Emlékezés Majer Istvánra Kilencvenöt évvel ezelőtt egy őszi napon hunyt el a nevelés gyakorlatának kiemelkedő esztergomi egyénisége, Majer István, akinek munkássága korának neveléstörvényeire, azok elveire, tartalmára, módszereire, egyaránt hatott. Nemcsak a gyermekek és ifjak személyiségfejlesztésének problémáival foglalkozott, hanem — ez legfőbb vágya és óhajtása volt — a nép szellemi érettségének elősegítését tekintette céljának, ; a munka és a haza szeretetének tanítása áltaL 1813. augusztus 15-én Mocsnokon, Nyitra megyében született. Elemi iskoláit Érsekújvárott, a gimnáziumot Esztergomban végezte. 1828-ban felvették az esztergomi érseki főmegye papnövendékei sorába. Teológiai tanulmányait Nagyszombatban, jogi tanulmá- j nyait Pesten végezte. Papnövendék korában, 1832-ben harmadmagával megalapította az „Esztergomi Növendékpapok Nagyszombati Honi Nyelvgyarapító és Gyakorló Egyesületét". 1836. augusztus 29-én Vácott szentelték pappá. Ezután Muzslán, majd Esztergomban működött segédlelkészként. 1842-ben Kopácsy prímás az általa alapított Mesterképző Intézet (tanítóképző intézet) tanárának nevezte ' ki. Ismeretszerzés és önképzés céljából az ország legnagyobb részét beutazta. Járt Erdélyben, Horvátországban, az ausztriai német és olasz tartományokban, és mindent feljegyzett az ott működő intézetek működéséről. Az esztergomi intézetet oly híressé tette, hogy a fiatal igazgató tanácsait az újabb tanítóképzők alapításánál is figyelembe vették. Ezek alapján reformálták meg 1845-ben a Nedeczky Katalin által í ugyancsak Esztergomban működtetett kisasszonynevelő és tanítónőintézetet. Szinte páratlan az az úttörő te- i vékenvs

ég j^s, amelyet az 1840-e^ nevelés