Magyar György: Az esztergomi tanítóképzés testnevelői

Tartalom - Bevezetés

Bevezető Emlékezetünkben gyakran felmerül egy-egy évszám, esemény, név. A tör­ténelmi események, egy ember életútja jó alkalom, hogy visszatekintsünk a múltba és levonjuk a jövőre vonatkozó következtetéseket. Az esztergomi tanítóképzés története és benne a tornatanítók, testnevelők tevékenysége gazdagítja azt a képet, amely sajátos feladat és cél jegyében a tanítóképzés érdekében jött létre és szolgálta azt. A napjainkban folyó neveléstörténeti kutatások szükségszerűen köve­telik a múlt hagyományainak, szervezeti kereteinek, nevelő tevékenységé­nek feltárását, felhasználását a jelenkori pedagógiában. Az intézményben testnevelést oktatók minden korban arra törekedtek, hogy a didaktika hagyományos kérdéseire, a „mit" és „hogyan"-ra a lehető legjobb megoldásokat alkalmazzák. Alapvető szempontnak tartották a pe­dagógiai tevékenységekre való felkészítést, és ebben igyekeztek központi szerepet adni a személyiségfejlesztés törvényszerűségeinek, lehetőségei­nek. Fáradhatatlanul végezték munkájukat a testnevelés megújításával, az egészséges életmód, a rendszeres testedzés és versenyzés szokásrend­szerének megalapozásával. Az utóbbi évtizedekben előtérbe került az alap­vető fizikai képességek és mozgáskészségek problematikája, a követel­ményszinteket is tartalmazó fejlesztő tevékenység. Természetesen a tartal­mak kiválasztásánál, az eszközök felhasználásánál, a módszerek alkalmazásánál egymástól gyakran eltérő felfogásokkal találkozunk. Tény­ként állíthatjuk: a testedzés, a sportolás, a versenyzés megkedveltetését, a testnevelés tanításának elméleti és gyakorlati alapjait kívánták megismer­tetni, elsajátítani minden leendő pedagógussal. Az esztergomi tanítóképzés 164 éves története, múltja sok szakmai tapasztalatot, hitet, erkölcsi erőt nyújt a jövő tudatos alakításához. Elődeink munkássága legyen példakép a kor által parancsolt megújuláshoz. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom