Magyar György: Dunai szellők szárnyán

Tartalom - Ill. AZ ESZTERGOMI REPÜLŐGÉPGYÁRTÁS ÉS A SPORTREPÜLÉS HELYZETE

1950. június 18-án az esztergomi reptéren avatták fel azokat a vitorlátőgépeket, amelyeket a Dolgozó Ifjúsági Szö­vetség (a DISZ) megünneplésére terveztek és építettek meg. Az új gép a "Június 18", tulajdonképpen a Futár átszerkesztése volt, olyan szempontból, hogy az nagyobb teljesítmény elérésé­re legyen megfelelő. A gépeket a Dorogi szénmedence repülő fiataljai vették át. Az OMRE repülőegyesületeitől megkívánták, hogy működjenek együtt a helyi DISZ-szervezetekkel. Az egye­sületben folyó nevelőmunka középpontjába a szovjet nevelési és kiképzési rendszert állították példaképül. Fontosnak tartották a rendszeres agitációs éa felvilágosító gyűléseket. Az MDP Szervező Bizottságának 1951. évi december 3-ai ha­tározata kimondta, hogy az OMRE helyébe lépett Magyar Repülő Szövetség segítse, erősítse a Néphadsereget. A munkában, tanu­lásban élenjáró DISZ-tagokat tanítsa meg repülni. A határozat alapján indult el az MRSZ tömegszervezetté fejlesztésének folya­mata. A nyári táborokba az ország minden tájáról érkeztek a DISZ-fiatalok. 1952. május 15-én megnyílt az esztergomi női MRSZ-tábor. 1952 júniusában Esztergomban rendezték meg - sze­rény gépállománnyal - a IV. Nemzeti Szenior és Junior Vitorlá­zórepülő Versenyt. Az 1950-es évektől fogva a Sportárutermelő Vállalatnál előtérbe került a teljesítmény-repülőgépek tervszerű továbbfej­lesztése. A használt gépek közül az "R-23 Futár" volt az a gép, amely erre a célra legalkalmasabbnak mutatkozott. így született meg a "Szuper Futár" nevű korszerűsített változat, mégpedig két prototípusban: az egyik normális fesztávval, a másik pedig - a FAI versenykiírásának megfelelően - 15 méteres fesztávval. A gyárban folyó kísérletezések mellett nagy szériaszámban épí­tik a Lepke, Pilis, Cinke, Vöcsök vitorlázógépeket, és javít­ják a Galamb, Fecske, Gém típusú motoros repülőgépeket. A gyár munkáslétszáma közel 150 fővel növekedett. 1953-ban be­fejeződött a repülőtéri szerelőcsarnok (a nagy hangár) és a motorjavító építése, amit még a háború előtt kezdtek el. 1954­ben elkészítik a "JAK 18" kétüléses motoros iskolagép prototí­pusát, és felkészülnek a sorozatgyártására is. Ugyanakkor a vi­30

Next

/
Oldalképek
Tartalom