Magyar György: Dunai szellők szárnyán

Tartalom - Ill. AZ ESZTERGOMI REPÜLŐGÉPGYÁRTÁS ÉS A SPORTREPÜLÉS HELYZETE

A gépet az 1947-ben megindult repülőgépgyártás első eredményeként az Aero Ever KFT dolgozói építették. A gép avatásán a "keresztanyai" tisztséget Vas Miklós államtitkár felesége látta el. 1947 őszén az egyesület alelnöke, Bodnár László újabb kéréssel fordult a polgármesterhez. Az egyesületi otthont (Esztergom, Kossuth L. u. 65. sz.) 1942-ben a HMNRA azzal a feltétellel építette újjá, hogy a város annak használatát az egyesüleletnek 1948. november 1-jéig biztosítja. Az egyesület az otthont csak 1944-ig tudta használni, mert előbb a kiegészítő parancsnokság, majd a háború után a Vak Bottyán Népi Kollégium kapta meg. Az egyesület a háború után egy kisebb területű romos épületet bérelt, aminek a rendbehozatala újabb 800 forintnyi költségbe került. Ennek fele arányban való megtérítését kérte az alelnök. A város részéről nyújtott anyagi támogatást köszönte meg 1948ban az egyesület részéről Borz László ügyvezető a polgármesternek. Levelét azzal zárta, hogy " a még mindig nagy nehézségekkel küzdő magyar sportrepülést ezentúl is támogatni szíveskedjenek, hisz a sportrepülés nemcsak tömegsport, hanem honvédelmi érdek is."

(30

) 1948-ban az Aero Ever KFT-t államosították, de a főprofil továbbra is a repülőgépgyártás maradt, a Pilis, Vöcsök, Meise, Koma, Lepke, Kánya típusú gépek kerültek szériagyártásra. Az államosítás utáni vállalat - Sportáru Nemzeti Vállalat néven a vitorlázó repülőgépek mellett fémkonstrukciójú motoros gépek és a légierő iskolagépeinek gyártására és javítására is vállalkozott. Az egyesületi vezetők a vármegye és a város támogatásával, összefogásával igyekeztek a város centenáris ünnepi programjában minél színesebb és érdekesebb sporteseményeket megvalósítani. Az ESE az esztergom-tábori repülőtéren repülőbemutatót és országos modellező hetet rendezett. 25