Magyar György: Dunai szellők szárnyán

Tartalom - Ill. AZ ESZTERGOMI REPÜLŐGÉPGYÁRTÁS ÉS A SPORTREPÜLÉS HELYZETE

III. AZ ESZTERGOMI REPÜLŐGÉPGYÁRTÁS ÉS SPORTREPÜLÉS HELYZETE A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ESZTENDŐKBEN (19*5-1949) A háború a város sportmozgalmában is súlyos károkat okozott; nem volt könnyű az újrakezdés. A sportpályák, a testnevelési létesítmények nagy része romokban hevert, a sportszerek és felszerelések majdnem mind eltűntek. A nehézségek ellenére a koalícióba tömörült politikai pártok, a sportszerető emberek, fiatalok együttműködése azt eredményezte, hogy a sportélet a háború után szinte azonnal megindult. 1. Az újraéledt gyári és egyesületi tevékenységek 1945 tavaszán az Aero Ever KFT a háború viharainak elvonulása után nyomban hozzákezdett a helyreállításhoz. Közel száz fő munkálkodott a romok eltakarításán, valamint az épületek rendbehozatalán. A Nemzeti Repülő Alap megbízott vezetője levélben ezzel a kéréssel fordult a város polgármesteréhez, a Nemzeti Bizottság elnökéhez valamint a Rendőrség vezetőjéhez: "... A demokratikus Magyarország kormányának honvédelmi minisztere intézkedést < tett a Nemzeti Repülő Alap és a Magyar Aero Szövetség, valamint annak tagegyesületei által végzett tevékenységük ügyvitelére és további munkájuknak előkészítésére vonatkozóan. Kérjük ezért a T. Címet, hogy az Esztergom-i sportrepülőtéren és máshol található Nemzeti Repülő Alap-i javakat, épületeket, repülőgépeket és mindennemű ezen üzemhez tartozó anyagokat legmesszebbmenően oltalmába venni szíveskedjék addig is, amíg a minisztérium a további lépéseket meg tudja tenni... Különösképpen kérjük, hogy a lakosság körében országszerte fellépő fosztogatási hajlandóságnak szíveskedjék intézményesen elejét venni és a fosztogatásokat hatóságilag megakadályozni ." ^ 2

4 A kérés sajnos késve érkezett, mert a repülőteret és a gyárat a háború végén kifosztották; szerszámkészletének és gépi berendezéseinek egy részét nyugatra szállították. A gépgyártás és a sportrepülés újrakezdését azonban nem csupán a súlyos pusztulás 21