Lepold Antal [et al.]: Esztergomi útikönyv

Tartalom - Esztergom többi kultúrintézményei

83 papnevelő számára Pázmány Péter a felhévizi prépostság birtokait adományozta, amelyekhez a Bozóky-uradalom is járult. A növendékek megnövekedett létszáma miatt Pázmány Péter új házat emelt Nagyszombatban, de már ez sem fogadhatta be a számban megnövekedelt jelölteket és ezért Szelepcsényi György érsek 1678-ban új szemináriumot, a Marianumot alapította. 1784-ben Pozsonyba került a papnevelő, de 1802-ben ismét Nagyszombatban találjuk, ahol 1850-ig az Oláh alapította Stephaneumot a teológusok, a Marianumot a filozófusok (gimnazisták) számára rendezték be. Scitovszky János hercegprímás idején, 1850-ben Esztergomba került a teológia és a mai vízivárosi zárda épületében nyert elhelyezést, amely előzőleg ferences zárda és kincstári raktár volt. A szeminárium itt maradt 1865-ig, amikor a jelen nagyszabású épület elkészült és a növendékek elfoglalhatták. E hatalmas épületet Rudnay Sándor hercegprímás kezdte el építeni 1821-ben, de Scitovszky János hercegprímás fejezte be 1865-ben. Az épület terveit Hild József készítette, a kivitelezést keigler Gusztáv végezte. Először csak a teológusok jöttek ót a Vízivárosból, mert a gimnazista papnövendékek Nagyszombatban maradtak, de Simor János hercegprímás őket is áttelepítette, akik 1885-tól a nyilvános bencésgimnóziumot látogatják. A hittudományi főiskolának jelenleg öt évfolyama van. A növendékek száma a világháború előtt a 200-at is túlhaladta, a megszállás utón a felére olvadt le. A Szeminárium előtt áll legnagyobb tanárónak: Prohászka Ottokárnak ércszobra, aki mint gimnazista, növendéke volt e háznak (1873—1875.), mint tanóra és spirituálisa 1882— 1904 ig működött itt. 6«