Lepold Antal [et al.]: Esztergomi útikönyv

Tartalom - A magyar Sion hegyén

38 Igen nevezetes a IX. századból való kristélytojás metzi véséssel. Azután a XIII. századi limogesi zománccal díszített rézedények és korpuszok. Páratlanul szépek a XV. századi formaliumok (mellen hordozható ereklyetartók) gyöngyhézfaragással. A mellkeresztek leghíresebb darabjai: Bőjthe Miklós. Lósy Imre, Telegdi János, Pázmány Péter és Pyber László keresztjei. A gyűrűk közül Széchy Dénes gyűrűjét és a XVI. századi pápai halászgyűrűt említjük. Hosszas volna elsorolni a kelyheknek, Urmutatóknak, mellkereszteknek, gyűrűknek és egyéb műkincseknek végnélküli sorozatát, amelyek Károly Ambrus főherceg, Várday Pál, Oláh Miklós, Verancsics Antal, Szelepcsényi György, Batthyány József gróf, Forgách Ferenc gróf. Lósy Imre, Rudnay Sándor, Kopácsy József, Esterházy Imre gróf, Csáky Imre gróf hercegprímások és az esztergomi kanonokok hagyatékaiból és emlékeiből kerültek a kincstárba. Pázmány Péter (1616—1637.) nagysága a kincstárban is kifejezésre jut gazdag adományaiból. Bár kincseinek legnagyobb része elkallódott, hagyatékából leghíresebb darabok: mellkeresztje, 13'5 cm hosszú és 8'6 cm széles öntött aranykereszt, nagy ereklyetartó kristályszekrénye, házioltára, rózsafüzére és gyűrűje szerepelnek, mint a legnagyobb magyar hercegprímás tulajdonai. Simor János hercegprímás is rengeteget áldozott a kincstárra, a feljegyzések szerint 100.000 forint értékű műkinccsel gyarapította a kincstárt. Nevezetes Simor Ürmutatója is, amelybe I. Ferenc Józseftől ajándékba kapott mellkereszt gyémántjait, összesen 165 darabot foglaltatott és ez a nagyértékű műkincs mér akkor 18.000 forint értéket képviselt, amelyet a nagy