Lepold Antal [et al.]: Esztergomi útikönyv

Tartalom - Esztergom története rövid összefoglalásban

5 mivel a két folyó a város alatt folyik össze. Más magyarázat szerint Stregan szláv fejedelem nevéből lett 1-stregon = Strigonium = Esztergom. Esztergom az ország fővárosa. (X—XIII. sz.) A magyarok bizonyára némi kulturát találtak e városban, mivel a fejedelmek ezt szemelték ki állandó tartózkodásul. De csak az ötödik vezérről, Géza fejedelemről tudjuk, hogy itt időzött és itt született 978. körül fia, Vajk, akit Szent Adalbert prágai püspök István névre keresztelt. Itt kelt egybe a fiatal István a bajor Gizellával és 997. körül örökli a fejedelmi széket atyjától és az esztergomi várban fejedelmi udvart rendez be, ahol 1001. augusztus 15-én megkoronáztatja magát a római pápától ajándékozott koronával. Az általa épített királyi palota ott állott a Várhegy déli részén, amelyről másutt részletesen megemlékezünk. így lett az ország fővárosa Esztergom és maradt az Árpádházi királyok idején; országgyűléseket is tartottak falai között, így II. Béla 1137-ben tartott itt országgyűlést és a külföldi fejedelmek itt keresték fel a magyar királyokat, mint Rőtszakállú Frigyes császár keresztes hadainak élén 1189. évben. A királyok hosszú sora gazdagította a várost: Szent István után Salamon és főképen III. Béla, aki a tűzvésztől elpusztított királyi palotát és a székesegyházat is restauráltatta Jób érsekkel együtt 1195-ben. IV. Béla második megalapítója Esztergomnak: a nagy nemzeti szerencsétlenség, a tatárok betörése nagy pusztítást okozott Esztergomban is, bér a vér és az oda menekült lakosság megmenekült a tatár hordák kegyetlenségeitől. (1242.) IV. Béla telepeseket hozatott a városba, földe-