Lepold Antal: Az Árpádok esztergomi palotája

boltozatos termek láthatók. Ezek a királyi palota északi szárnyának maradványai, amely délnyugati iránytól derészögben megtörve nyugat- keletnek fordult Tőle északra már csak egy őrszoba volt, amelyből rácsos csapó ajtón lehetett a templomtérre jutni. Még látható a csapóajtó gerendáinak a helye és a kapu félköríves boltozatának indulása. Régi psztergomi látogatók emlékiratai beszélnek erről a kijáratról, amely a templomtérre vezetett. Megállapítottuk, hogy a királyi palota északdéli szárnya dupla traktusu épület volt ott, ahol a várterület kiszélesedése azt megengedte. Nemcsak ott volt szobasor, ahol most az 1687-ben épült kaszárnya áll, hanem a kaszárnya és a külső várfal közt is. Két szobasor közt folyosó vezetett, amelyet sikerült az északi végén megtalálni. A faragott épületrészek lehullott darabjainak csoportosítása és eredeti helyzetének tanulmányozása folyik. Kizárólag régi darabokból tökéletes helyreállítások sikerültek. Eddigi eredményeink összefoglalásaként megállapítható, hogy az Árpád-királyok ősi esztergomi palotájából eddig 10 földszinti, 4 elsőemeleti szobát, gyönyörű udvari kápolnát és alatta a korábbi alkápolnát sikerült megtalálnunk, négy pompásan faragott kapuzatot, 14 falsikon eredeti helyen a falfestményeket és legalább 100 drb. jelentékenyebb falfestést lehullott részeken, amelyek részben eredeti helyükre visszahelyezhetők, részben vászonra húzva vagy az eredeti kövön muzeális elhelyezést nyernek. Egyéb leleteinkből különösen a román fali csempéket — kentaur, kutya, szarvas motívumokkal — azután a gót, reneszánsz és barokk 15