Lepold Antal: Adatok az esztergomi főszékesegyházi kincstár történetéhez

Tartalom - Esztergomi kanonokok emléke a székesegyházban

29 pendiumot, Pálffy gróf miseruhát és dalmatikákat, egy Vizkeleti özvegy miseruhát, Nádasdy Ferenc gróf igen diszes kazulát ajándékozott a maga és felesége címerével (1678. leltár.) Volt az egyháznak négy ezüstgombbal diszitett karosszéke Báthory István erdélyi fejedelemtől. Cserey István (1650—76.) kanonok aranyozott ezüst kelyhet hagyott, Amelynek kupáján három fehér ezüst trébelt kép volt; Szily András (1654— 82.) drágaművű aranykelyhet és zafiros aranygyűrűt; Salgovjcs Adám (1649— 72.) aranyozott ezüst kelyhet ; Makripodári Jácint (1651—72.) aibát és püspöki cipőket; Francisci András (1652— 53.) arannyal szőtt fehér infulát, ; Rodek György (1659—71.) kelyhet és velumot hagyott. Szászy János (1662—74.) hagyatékából a végrendeleti vógrebajtók 4 fekete miseruhát, 4 Salzburgban nyomott misekönyvet és Szűz Mária és sz. József képével diszitett templomi zászlót vásároltak. Salix János (1663— 68.) után Antwerpenben nyomott pontifikále maradt. Haskó Jakab (1664— 1666.) esztergomi kanonok s azután vágújhelyi prépost sok egyházi ruhája és fölszerelése a Nemzeti Múzeumban látható. Péterffy András (1668—1693 ) egy Rákóczi-címerrel díszített vörös infulát és püspöki cipőket, Boross Péter (1669—1673.) miniatűr breviáriumot hagyott. Ipolykéri Kéry János gróf (1676— 85.) után a mai napig a kincstárban megmaradt az aranycsipkés karinge. Virágokkal himzett fehér és vörös infulája azonban már eltűnt. Káda István (1676—1695.)' Szelepcsónyi prímás címerével díszített vörös infulát ós egy tarkaszinű kazulát hagyott. Hagyatéka terhére négy órckandelábert öntöttek. Mattyasovszky Lászlótól (1676—1689.) 20 drágakővel ókitett ezüst pásztorbot maradt. Csedő Mihály (1676—1689.) 1400 gr. súlyú ezüst tálcáján és ampolnáin öntött virágdíszek voltak. Azonkívül tarka miseruha is volt a hagyatékában. 1688-ban az esztergomi főkáptalan Bécsben Valloth Bálint bécsi ötvösnél embermagasságú ezüst keresztet és hat kandelábert csináltatott. A kincstárban talált ezüst törmelékeken kivül még jelentékeny pónzáldozatot is hozott a káptalan, amelyet kölcsön kellett vennie. A főkáptalán anyagi helyzete akkor igen szűkös volt, mert kevéssel eLtte Thököly Imre r 16.000 forint sarcot vett meg rajta. Epen azért a káptalani jegyzőkönyv az utókor számára követendő példaképül állítja oda a káptalan áldozatkészségét s örök emlékezetül beleírja a jegyzőkönyvbe az akkori kanonokok névsorát Elefáiiti Jaklin Balázs nagypréposttal az élén. A Thököly-féle fölkelés nagy gondot rótt a káptalanra. A Nagyszombatban található kincseket ismét becsomagolták s részben . Pozsonyba, részben a győri káptalanhoz, részben Lánzsór várába vitték, ahol Eszterházy Pál nádor Fraknón kelt levele értelmében a káptalau kincseinek helyet biztosit. 1720-ban Gyerkényi Pyber László püspök hagyatékából a végrendeleti végrehajtók átadtak a kincstárnak egy arany mellkeresztet, amelyet hat szafir-kö és gyémántok ókitenek, valamint egy hasonló főpapi gyűrűt. A mellkereszt ós a gyűrű most is megvan a kincstárban. A kereszt. 7'6 cm. magas és 5'8 cm. szóles, a XVIH. század elejéről magyar munka. Valamikor Pyber László ékszereit tévesen Pázmány Péternek tulajdonították. Pyber 1679-től 1719-ig volt esztergomi kanonok. Fraknói Eszterházy Miklós Antal gróf esztergomi kanonok (1681—1695.) Eszterházy Pál nádor fia, igen jelentékeny egyházi felszerelést adott a kincstárnak : arannyal szőtt fehér pluviálót, két infulát, arany fonállal himzett és az Eszterházy-cimerrel ókitett albát, ezüst