Lepold Antal: Esztergom régi látképei
ESZTERGOM ÉS PÁRKÁNY HELYSÉGKÉPEI 2!> védekeznek. A—-T magyarázó betűk a képben. A karc Latomus (Maurer) « Wahrhaftige Beschreibung aller fürnernsten und gedenkwürdigen Historien von Herbstmesse 1604 bis Faslenmesse 1605.» című művében jelent meg 1605-ben a Majna melletti Frankfurtban. Kisebb alakban mint Angerer és Göschl műtermében készült kőrajzot közli Némethy Lajos «Emléklapok Esztergom múltjából» című művében a címlapon. Esztergom 1900. Buzárovits könyvnyomda. Mérete 14x6 cm. 17. Esztergom (cím nélkül) 34x24 cm rézkarc, amelynek baloldalán A—Z terjedő betűkkel, jobboldalán 1—16 számig terjedő magyarázó szöveg olvasható. Sem a szerző teljes nevét, sem a megjelenés helyét és idejét nem ismerjük. A kép keleti nézetből készült, mint Franco egyes képei. A Dunának a Várhegy alatt dél felé hajlása is Francora emlékeztet. Azonban a kép általános jellege, különösen a Belváros és a Várhegy rajza inkább a Continuator temporis quinquennalis könyvében megjelent 1595. évi rajzhoz hasonlít. (L. 14. szám.) Igen zavaros és durva munka. Magyarázó szövege egyes helyeken olvashatatlan. Érdekes a képen a Várhegy középmagasságában vonuló, valamint a Várhegy lábánál a Várhegy és a Szenttamás közt kiépített sánc, amelyet már Pálffy kapitánysága idején építettek. A szerző a törökök 1604. vagy 1605. évi támadását ábrázolja a vár ellen. A törökök a Duna jobbpartján helyezkedtek el, viszont a mieink tartják még a várat és a Duna balpartját. A keresztények táborában főhercegi sátrat jelez. Jobb alsó sarkában szignatúra : Martinus L. In Ventur. Talán M. Martini Luzernensis Inventor. 18. Pläne und Abbildungen von Feslungen, befestigten Lagern und Truppenaufstellungen. Abbildung 55. Bran. Rajz. Erhard Walter Freiherr von Walterswill. Stift Rein, Cod. 200. Esztergom rajza a XVII. század közepéről, az Ortelius-féle Sibmacher-karc ismerete alapján. Mérete 22x16-5 cm. Látszik rajta déli nézetből a Várhegy, Víziváros, Belváros, Párkány, Szenttamás zászlóval, a prépostsági és szentkirályi rom. 19. Sámuel Dilbaumnak Augsburgban 1604-ben kiadott Eikonografia című művét Wilhelm Peter Zimmermann illusztrálta rézkarcaival. A 22. lapon találjuk a «Gran wirt von Christen beleggert Anno 1595.» című 25-5x14-5 cm méretű rézkarcot felső jobb sarkába ragasztott A—M magyarázattal és alul hat soros német verssel:
