Lepold Antal: Esztergom régi látképei

ESZTERGOM ÉS PÁRKÁNY HELYSÉGKÉPEI 2!> templomának romjait, a prímási szigetet ábrázolja, azután az őrhegy felé harcba vonuló csapatokat, a Belvárost, nagy füstfelhőben a Szenttamást, a Várhegyet, a Vízivárost, az égő párkányi várat, végül a Várheggyel szemben a párkányi oldalon, valamint a Garamtorkolaton túl a Duna két partján kiépített két alkalmi sáncerődöt. Híd köti össze a Prímás-szigetet a Belváros alatt a jobb parttal. Naszádok úsznak a Dunán. Párkányt és az esztergomi várat összekötő hajóhíd hiányzik. Világosan fölismerhető a várban a Székesegyház, amelynek a két négyszögű oldaltornyon kívül az előcsarnokhoz épített tornya is volt, amit a Máthes-féle alaprajz és igen sok régi látkép is bizonyít. Ezt az előcsarnoKi tornyot a törökök átépítették minaret-formában. Látható a fölvonóhidas bejárati út külső és belső magas kapuja, a részben fölrobbantott királyi fehértorony, a Vitéz-féle nagyterem külső ívei, a Vízivárosban a Verpec-torony, a Malombástya, a Dsámi a minarettel, a hatszögű középbástya, a vízikapu. A Belvárosban a Szent Lőrinc- és a Szent Pál-kapu. 17. Párkány. Pálffy Miklós arcképe alatt az Atrium Heroicumban 1). Gustos kis metszete Párkányról. Babérkoszorúval övezett ovális medaillonban Gockeren címmel. Olyan a párkányi vár rajza, mint Gustosnak «Strigonium a Gaesarianis obsessum» című képén. (16. sz.) Atrium Heroicuni. 1600. A 72. kép. 18. Verzeichnus der Vöstung Gran. Anno 1604. belagert. Rézkarc. I). Gustos fee. Augsburg, gedr. bey Gh. Mang, in Verlegung Dominici Custodis. Drugulin II. 1115. Bachmann : Die alten Städtebilder. Verlag Hirsemann. Leipzig, 1939. 310. 1. A törökök 1604. évi sikertelen ostromát ábrázolja s kétnyelvű magyarázatot ad ez alkalmi röpiraton. 19. Strigonium. Gran. Gommunicavit G. Houfnaglius depict, a filio 1595. Braun—Hogenberg : Urbiuni praecipuarum mundi Theatruin V. k. 293. 1. Bubics 154. 1 loufnagel kettős rézkarca a legismertebb városkép Esztergomról a XVI. századból. Mindkét kép 51x16-5 cm méretű. Az egyik délkeletről, a mostani kórház tájékáról nézi a környéket, ahol egy férfi és egy nő sétál, és a férfi a vár felé mutat. Ábrázolja a várhegyet, a Víziváros déli végét, a Belvárost, a Prímás-szigetet, a belvárosi szőlőhegyeket s az Őrhegyet (amelyet Garlsberg-nek nevez, valószínűleg Mansfeld Károly után), a SzentKsztergom régi látképei. 2 FT