Lepold Antal: Esztergom régi látképei

ESZTERGOM ÉS PÁRKÁNY HELYSÉGKÉPEI 2!> 4. Wie die christen Gran belagert, die Stadt erobert, die Übrigen Vestungen hart beschossen und gesturmet, doch entlich Wieder verlassen haben 7. Julii 1594... címmel 28-5x23 cm méretű rézkarc Nicolaus Voltz nyomdásznak az Odera melletti Frankfurt­ban 1594-ben kiadott Gründliche und wahrhafftige Zeitung-jában jelent meg. (L. Newe Zeitungen ... von 1470 bis 1820. J. Halle Antiquariat. München, 1929. pag. 153.) A képen 1 -14-ig szám­jelek és a következő szövegek olvashatók: Cokheren, Graen, Wasserstatt, E. H. Mathias-Lager, H. F. Von der Lauwerborch Lager, Wech nach Buda, Wech nach C.omora und Wien, Danubius Fluvius. Északnyugatról mutatja Esztergomot és környékét. A négy­szögletes, sarokbástyás párkányi vár körül hadrendek és sátrak láthatók. A Dunán át a vízivároshoz híd vezet. Hiányzik a Kis­duna. A víziváros, a vár, a Szenttamás és a belváros hegyen fekszik. A várat keletről lövik. Délfelé táborhelyek és had­rendek. Némi helyi ismeret alapján készült képzeleti rajz. 5. Esztergham Várának hozzá tartozandó helieijwel valo ighaz es voltaképpen valo meghirasa . . . 1594. Röpirat, 45x26-5 cm rézkarccal. Az 1594. évben, Esztergom sikertelen ostroma után jelent meg Augsburgban a kassai származású Ruda János által rajzolt és Dominicus Custos által kiadott röpirat, amely a kép fölött bárom hasábos latin, német és magyar rövid történetet és a kép a'att A—Z-ig három nyelvű betűmagyarázatot csatol. A szerző a párkányi oldalról veszi föl Esztergomot és környékét. Középen a Duna folyam látható, amelybe a Garam és az Ipoly közös deltá­val ömlik. A Garamból kiágazó meder körülfolyja a négyszögű és sarokbástyás kakati erődöt. A Garam-Ipoly torkolattal szem­ben új négyszögletes és sarokbástyás sáncerődöt rajzol, összesen négy dunai szigetet tüntet föl: a körtvélyesi, nádasi, prímási és kövesdi szigetet. Hajóhidat látunk a körtvélyesi szigetnél, továbbá a belváros és a prímási sziget közt az ostromlók számára, azon­kívül a vízivárosi vár és a kakati vár között a félig fölszedett török hidat. Esztergom vára, a víziváros, Szenttamás elhelyezése egyezik a valósággal, a várfalak menete és tagozása is megfelelő, de a belváros fekvése hibás és a várfalakon belül az épületek rajza képzeleti. A környéken katonai sátrakat és egyhangú dombgyűrő­déseket rajzol.

Next

/
Oldalképek
Tartalom