Leel-Őssy Lóránt: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története

Tartalom - II. BALASSA BÁLINTRÓL IRT CIKKEK ÉS BIOGRÁFIÁJÁNAK RÉSZLETEI

99 Nagyszombatból. Az ő ajándéka a Bazilika sekrestyéjében lévő két nagy vászonkép. Az egyik Boldog Özséb, esztergomi kanonokot ábrázolja, akinek nevéhez fűződik a pálos rend alapítása; a másik az immár szent Körösi Márk, a 3 kassai vértanú egyikének kivégzését ábrázolja kegyetlen realizmussal. Ez utóbbi festmény alsó részén, a donációs felirat közepén szerepel a Balassa család címere is. És most Zoinay László nyomán ismertetem a további esztergomi emlékeket: A leghíresebb a Balassa Bálint portré, amelynek szerencsés birtokosa a Keresztény Múzeum. (Ltsz: 59.1059) Vászonra festett olajkép. Mérete 117x86 cm. A költőt, mint katonát ábrázolja, karddal és buzogánnyal. Felirata: „Valentinus Balasa de Gyarmath Capitaneus Agriensis In Exercitu Mathiae Archiducis Chyliarcha, In Assultu Strigoniensis De-Pugnationis Turcis Traiectus, Gloriose Pro Patria Occubuit 1594, Aetatis Suae 33." (Gyarmati Balassa Bálint, egri kapitány, Mátyás fővezér hadseregében ezredes, a törökök elleni támadásban átlőtték, dicsőségesen halt meg a hazáért 1594-ben, életének 33. évében.) A mindenki által ismert korábbi arcvonások megváltoztak. A költő halálának négyszáz éves évfordulójára Varga Dezső úr restaurálta, és tisztítás közben az arc vonásait illetően régibb, az eredeti vonásokat találta meg. Ez szikárabb, katonásabb, keményen férfiasabb, mint az esetleg a 18-19. sz.-ban fellágyított arcvonások. Más, lényeges változtatásra nem volt szükség. Az arc korábbi, behízelgőbbé tételének okaira vonatkozóan biztosat nem tudunk. Esetleges sérülések, melyek szükségessé tették volna az átfestést, nem látszanak az arcon. A legfontosabb a Főszékesegyházi Könyvtár, a Bibliothéka Balassa Bibliája. A Tübingenben 1564-ben nyomtatott családi biblia előzék- és hátlapján a költő unokaöccsei, András és Zsigmond a szokásos születési- és halálozási bejegyzések közt említi Bálintot. Feljegyzi, hogy Bálint 1554. október 20-án Zólyomban született, és Esztergomban megsebesült, és 11 nappal a sebesülése után 1594. május 30-án, vérmérgezésben meghalt. „1554. Let Balasa Balint 20. octobris 9 orakor del elot zombat napon Zoliomban... 1594. die 19 maii minden ket czombiat lőttek altal és az várbeliek gonduiseletlensegek mia holt meg 30. eius es wytetem Uywarra." A kódex az egyik Balassa rokontól, Révay Pál kanonoktól (tl 770) került a Bibliothékába. Ugyancsak a Bibliothéka őrzi Balassa Bálint egyik tankönyvét, az ún. „Volatcrranus ősnyomtatványt". Bázelben, 1530-ban nyomtatták. A híres evangélikus prédikátor és költő, Bornemissza Péter használta tankönyvként Zólyomban, ahol Bálintot nevelte. A fiatalember huncutságára utalhat, hogy a címlap eső sorának nagybetűibe csörgősipkás bohócot és szamárfejet rajzolt. Az utolsó lapon olvashatjuk: "az kigyelmed tanítványa Balasi Bálint". Pyber János esztergomi kanonok, majd pécsi püspök (11631) révén került a Bibliothékába. Esztergomban nem lehet említés nélkül hagyni Balassa Bálint legjobb barátja és bámulója, Rimav János (1550-1631) költő egyik kéziratát. Ebben Balassa Bálint és Ferenc halálát énekli meg. A kézirat a Főszékesegyházi Könyvtár tulajdona, de a Rákosi és Kádár korszak zűrjeiben őrzőhelyet váltott. JVÁROSI KÖNYVTÁR E.;zt cipóm