Leel-Őssy Lóránt: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története

Tartalom - II. BALASSA BÁLINTRÓL IRT CIKKEK ÉS BIOGRÁFIÁJÁNAK RÉSZLETEI

98 Balassa Báliul és a Balassa család emlékei Esztergomban. Cséfalvay Pál „Balassa Bálint családi emlékei Esztergomban" címmel Zolnay László írt cikket a Művészettörténeti Értesítő 1964. évi 2. számában a 143-147 oldalakon. Akkor a szerző csak a legszembeötlőbb emlékekről irt. Az alaposabb utánanézés során számos újabb műtárgy került előtérbe. Részben a Zolnay cikkben szereplő, részben pedig az általa nem említett műtárgyakat ismertetem. Először tehát a Zolnay által nem, vagy csupán 1-2 szóban említettekről szólok. Ezek közt a legnagyobb a Balassa Bálint-szobor. Az esztergomi Balassa Bálint Irodalmi társaság és az esztergomi Vitézi Szék közösen meghívásos pályázatot hirdettek kültéri szoborra, költő tiszteletére, 1938-ban. A pályázatot Dózsa Farkas András szobrászművész nyerte meg. Az életnagyságnál nagyobb, nagyszerű szobor elkerülte a háborús pusztításokat, de a legújabbkori huligán pusztítás, illetve fémgyűjtés áldozata lett a szobor talpazatán lévő eredeti címer, amit azóta pótoltak. A másik nagy felfedezés a Balassa Bálint Múzeumnak köszönhető. Dr. Horváth István igazgató úr 1975-ben megvásárolta Balassa Zsófia apáca kitűnően megfestett arcképét. Véleményem szerint a klarissza rend tagja lehetett. A kép vászonra olajjal készült, szerzője egy most még ismeretlen magyar, a 17. sz. második felében működött festő. Mérete: 90x64 cm. A Nyírábrányi, egykori Ragály kastély volt dolgozója mentette meg, s ajánlotta megvételre a Múzeumnak. (Ltsz: 75.3.1.) A Keresztény Múzeum is őriz két, a családra vonatkozó képet: Fáncsy Pál és felesége Balassa Mária Szidónia térd-képét. A két olajképet azonos magyar festő készítette a 18. sz. végén. A közel egyforma nagyságú festmények mérete (114,5 x 83,5 cm.) rokokó keretük is azonos. A férj képén a felirat: „Spectabilis ac Magnificus Paulus Fancsy L.B. Denna) Anno 1658. Restitutor Dominii Bozok." (Ltsz: 56.783.) Az esztergomi Papnevelő Intézet jelentős részben a bozóki uradalom jövedelméből élt. A feleség képén a felirat: Magnifica Domina Maria Sidonia Balassa, de Gyarmat, Uxor Pauli Fancsy." (Ltsz: 56.784.) Az esztergomi érseki szeminárium egykori bozóki (ma Bzovik) uradalmából. Simor prímás idejében kerültek a Keresztény Múzeumba. A Főszékesegyház kanonoki arcképcsarnoka őrzi báró Gyarmathi Balassa Pál kanonok arcképét. 1677-1705 közt volt az esztergomi főkáptalan tagja. Apja András, anyja Bakos Mária. Eredetileg jezsuitának készült, Nagyszombatban és Graz-ban tanult. Nagyszombatban tanár. Nem tudni miért, a rendből átlépett egyházmegyei szolgálatba. Hamarosan kanonok, közben jókai plébános, gömöri főesperes, majd szentgyörgymezei prépost. Később rosoni címzetes püspök, és királyi tanácsos. Mint érseki helynök 11 éven keresztül vezette az egyházmegyét Gyarmathy Maria Szidónia (Fancsy Pál felesége)