Leel-Őssy Lóránt: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története
Tartalom - II. BALASSA BÁLINTRÓL IRT CIKKEK ÉS BIOGRÁFIÁJÁNAK RÉSZLETEI
96 javasolt - a városi és megyei pártbizottságok vélt kifogásaira gondolva, amelyek korábban a városi könyvtár névadását kifogásolták. (A tudós, humanista fó'papot Esztergom múltjához sok szállal kötődő Vitéz Jánost biztos kifogásolnák -gondolta.). Balassi Bálint ezért is lett a tudományos, művészeti társaság névadója. A Balassa névváltozat természetesnek tűnt, hiszen Esztergomban Balassa-szoborról beszéltünk, Balassa Bálint volt a múzeum névadója, s az egyik általános iskola is Balassa iskola volt. A Balassa Bálint Társaság egyik közgyűlésén Nemeskürty István Balassi Bálintról tartott előadásában, ha nem is kifogásolta a választást, de hangsúlyozta, számára a gyakorlatban általános forma azért is helyesebb lenne, mivel maga a későbbi költő gyerekkori tankönyvében Bornemisszának ajánlva Balassiként írta nevét. A Társaság néhány tagja ezt követően egy beszélgetést kezdeményezett a megyei levéltárban végigtekintendő: mi indokolhatja az eredeti választást. Dr. Horváth István múzeumigazgató ennek során áttekintette a múzeum jogelődjének, az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat gyűjteményének kialakulását, évkönyveiben, majd az Esztergom Évlapjaiban a költő halálával kapcsolatban megindult kutatások publikációit: Récsey Viktor, Némethy Lajos, Soós Elemér, Zákonyi Mihály és Lepold Antal írásait. Ezek az írások az Esztergom sikertelen 1594-es ostrománál hősi halált halt költőt Balassa Bálintként említették, s az "Annales Strigoniensis" cikkeinek szerzői többségükben tagjai voltak az 1926-1946 között működött Balassa Bálint Társaságnak is. Dr. Kovách Zoltán a Főszékesegyházi Könyvtár korán elhunyt tudós igazgatója a könyvtár gyűjteményében lévő Balassa-bibliát hozta el, s mutatta be... (Szerk.: A továbbiakban dr. Szállási cikkcbcn megtalálható az eredeti írás Balassa Bálint sebesüléséről.) „... A Balassára való kiegészítés természetes, hiszen, ha a családtagok nevét kiírta Balassa András, mindig ezt a formát használta. Kovách Zoltán a továbbiakban kitért a „Füves kertecske" 16-17. századi kiadásaira, ahol mind a Balassa, mind a Balassi forma előfordult. Én akkor a megyei levéltár őrizetében lévő Esztergomi Székesfőkáptalan Hiteleshelyi Levéltárának a költőre és rokonaira vonatkozó dokumentumokat emeltem ki és mutattam be, a 17-18. századi mutatók vaskos köteteivel együtt, ahol a költő neve mindig Balassa formában fordult elő..." (Szerk.: Később a cikk írója ismét hivatkozik a Garamszentbcnedeki Konvent Hitclcshclyi Levéltárában talált szövegre) „.. .ebből is tudtam példákat felidézni a 17. századi Balassa családi névhasználatra..." (Szerk.:.. .ahol egy gróf Balassa Imre nevét is megtalálta. A névvel kapcsolatos BB. Társasági megbeszélésen - a cikk író kutatásai szerint - megnyugtatónak találták a Balassa név „ a "-val írását régtől fogva, de nagyon helyesen folytatja.) „.. .A költő irodalmi nagysága és élete szempontjából lényegtelen, hogy neve milyen formában szerepel lexikonjainkban, tankönyveinkben. Tény az, hogy maga mind a Balassa, mind a Balassi formát használta sajátkezű leveleiben és írásaiban, a kor hivatalossága viszont a Balassa formát használta.