Leel-Őssy Lóránt: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története

Tartalom - II. BALASSA BÁLINTRÓL IRT CIKKEK ÉS BIOGRÁFIÁJÁNAK RÉSZLETEI

93 Balassa Bálint születési éve. Záhonyi Mihály dr. A főszékesegyházi könyvtár rendezési munkálatai közben kezembe került. Balassa Andrásnak, a Bálint unokabátyjának, ki az unokaöccsével vitt vagyonjo­gi ügyletekben és perekben különben szomorú hírre tett szert a családi - bibliája, mely a könyvtárban ez idő szerint az 5487. szám alatt őriztetik. Ez a biblia Tübingában 1564-ben Morhard Ulrik özvegyénél nyomatott. Balassa András birtokába, 1568-ban került. Negyedrét nagyságú, préselt fehér bőrkötésű könyv. Az utolsó levél második oldalán különféle receptek vannak fel­jegyezve, az utána következő levélen valamelyik lutheránus lelkész, a vasárna­pokra és ünnepekre való evangélium és leckei szakaszokat írta be. Ez a beírás a hátulsó tábla belső oldalát is elfoglalja. Az elején a bekötési lapokkal együtt ti­zenegy levél ki van vágva. Balassa András családi feljegyzéseit az első tábla bel­ső oldalára írta és ez megmaradt. Balassa András halála után fia, Zsigmond, örökölhette e bibliát -, ennélfog­va neki tulajdoníthatók, a Balassa András halála után kelt bejegyzések, - mivel ennek veje, Révay István írta be az. előszó végére: Ex libris Stephani de Réva et suorum. Az ő unokája volt az a Révay Pál, ki 1770-ben halt meg mint esztergomi őrkanonok és felszentelt püspök; vele kerülhetett ez a könyv a főszékesegyházi könyvtárba. Balassa András ebbe a bibliába igen gondosan bejegyezte családja tagjainak születési, házassági és halálozási adatait. Pontosan megadja az évet, a hónapot és napot, ennél gyakran azt is, hogy a hét mely napjára esett, sőt a szüle­téseknél és halálozásoknál többnyire az órát is, továbbá a helyet. Az egyes szemé­lyek születése után, amennyiben az ő életében házasságot kötöttek vagy meghal­tak, ennek dátumát utólag mindig odajegyezte. Bennünket, esztergomiakat, az egészből különösebben a Balassa Bálintra vonatkozó bejegyzések érdekelnek. Eddig ugyanis Balassa Bálint születési évét és halálának napját csak hozzá­vetőlegesen ismertük, Istvánfi feljegyzése alapján, hogy 1572-ben, 22 éves volt, születését 1550-re vagy 5l-re tették életrajzának írói, születési helyéfi pedig a család ősi váraiban, Kékkőn, Divényben, vagy Zólyomban sejtették. Balassa András pedig egész pontosan felel e kérdésekre, mikor megírja, hogy Bálint 1554. október 20-án született, Zólyomban, szombati napon, délelőtt 9 órakor: Eszerint tehát háromnégy évvel fiatalabb volt, mint eddig tudtuk. Halálának idejét és körülményeit már nem ő jegyezte fel, mert ő előbb meg­halt, hanem utódai, de ennek pontosságához sem fér kétség, mivel két családtag írta be, köztük az, ki holt testét Esztergomból elvitette és mindkettő egyformán írja le. E szerint 1594. május 19-én a Víziváros ostrománál sebesült meg. Nem ágyúgolyó, hanem csak puskagolyó érte mindkét combját, ... .. .Bár bennünket, esztergomiakat, ennek a feljegyzésnek különösebben csak a Balassa Bálintra vonatkozó részei érdekelnék, mégis a bennük foglalt sok pon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom