Leel-Őssy Lóránt: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története

Tartalom - Leel-őssy Lóránt dr.: AZ ESZTERGOMI BALASSA BÁLINT TÁRSASÁG MEGÚJULÁSA 1980-TÓL NAPJAINKIG

80 Martsa Alajos baráti körében és azon túl is voltak kezdeményezések. így például a Sigillum-csoportosulás a művészeket kívánta összefogni. A városi fotóklub is szép eredményeket ért el. Az ezeréves Esztergomról: különböző szerzők jól egybehangolt munkája révén cikksorozat jelenhetett meg, Kiadták az „Esztergom 1945 - 1975" és az ,.Esztergom évlapjai" (1979) című kötetét. Az újjáalakulás gondolatát a népfront városi bizottsága is felkarolta. így született meg a tanács végrehajtó bizottságának a döntése 1977. októberének végén: a társaságra szükség van, ezért azt életre kell hívnia. A Balassa Bálint Társaság igyekszik tömöríteni a városban és közvetlen környékén alkotó értelmiségieket, az innen elszármazott jeles embereket. Fontos feladatuknak tekintik a tudományos és a művészeti együttműködést a megye, a régió, az ország területén. Flarminchat taggal indultak, jelenleg ötvenhatan vannak. Két szekcióban, tevékenykednek a társadalomtudományi és a művészeti munkacsoportban. A társaság elnökét aligha kell bemutatni: Kollányi Ágoston, Kossuth-díjas, filmrendező. Tiszteletbeli tagjaik közé tartozik - egyebek közt - Bárdos Lajos zeneszerző, Nemeskürty István, Zolnay László és sorolhatnánk a neveket tovább. Támogatja őket - anyagilag is - a város sok üzeme és intézménye (a MIM, a LEGY, a Marógépgyár, a Medicor, a Kórház; a Főiskola, a Városi könyvtár, a Megyei levéltár, a Balassa Múzeum, a Vármúzeum). A Levéltár biztosít helyet egyes rendezvényeikhez. A Társaság a majd háromesztendős tevékenységről, a nagyközönség által is ismert fontosabb eseményeiről is beszámolt. Megjelentetik az ,.Esztergom Évlapjai" című kiadványt. A levéltári napok keretében a tagság egy része kutatásai legújabb, eredményeit ismerteti előadáson. Ez évben megrendezték a városi építő-, fotó- és képzőművészek kiállítását - ezt a kezdeményezést folytatni kívánják. Áprilisban a Tanítóképző Főiskolával közösen „Műveltségképünk az ezredfordu lón" címmel szerveztek konferenciát. Emellett a művészeti szekció tagjai egyévi kiállításainak megrendezését is segítik. A hagyományokat ápolják azzal, hogy évente májusban megkoszorúzzák Balassa Bálint szobrát (két éve a közgyűlésükön Nemeskürty István Balassa költészetéről. Bárdos István, pedig a társaság múltjáról, történetéről tartott előadást). Tájékozódnak a múzeumok régészeti kutatásainak eredményeiről. Támogatják „A középkori és reneszánsz, zene és irodalom napjai Esztergomban" című rendezvénysorozat szervezését. Megemlékeztek Babits Mihály halálának 40. évfordulójáról; javaslatukra emlékbizottság alakult, hogy 1983-ban a Babits-centenáriumon méltóképpen emlékezhessenek a nagy költőre. Vállalták azt is, hogy sajátos eszközeikkel segítséget adnak a város vezetésének. Hogy ez mit is jelenthet? Például: állást foglaltak az esztergomi utcák, terek, intézmények elnevezése ügyében; februárban „Környezet a szobraikért szobrok a környezetért" címmel közhasznú vitát rendeztek. Erősítették kapcsolataikat az Üj Forrás, a Dolgozók Lapja szerkesztőivel folytatott eszmecserék is. Célkitűzéseik közül csak egyet emelek ki jellemzésül: Szeretnénk még többet tenni, városunk jelenének és jövőjének formálásáért: ennek érdekében kap-