Leel-Őssy Lóránt: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története

Tartalom - Leel-őssy Lóránt dr.: AZ ESZTERGOMI BALASSA BÁLINT TÁRSASÁG MEGÚJULÁSA 1980-TÓL NAPJAINKIG

71 veződés (?) édes gyermekei). Közöttük nagyszerűek, pl. Debrecenben Adyé. Még Babits is tett a Vörösmarty Akadémia újraélesztésére kísérletet 1925 elején; de az 1918 telén alakult társaság szellemi folytatása a legkeményebb hivatalos ellenállásba ütközött. ..." "...Babits az általános ünnepléssel, verseinek szép elmondásával és az előadással bizonyára elégedett lehetett, örömmel vállalt szereplést a „második Balassadíszközgyülésre". Székfoglalóját ígérte meg, amivel az esztergomi híveknek és az alapszabályoknak egyaránt tartozott. A Balassa Társaság működésel928 elején erősen megélénkült: az előző évi „Balassa-ünnepélyt" ezúttal „Balassa-bál" követte (február 5.), majd átlagosnál jobbat aligha láthatott az esztergomi Balassa Társaságban, pedig ennek tiszteletbeli tagja lett. Egy újabb tagválasztó közgyűlés, amelynek egyik eredményeként az esztendő pünkösdjének hétfőjére ígérik a második „Balassa-ünnepélyt". A helyi lapok május 20-i számaiban bejelentik Babits előadását Balassáról, ezen a frissen felszentelt hercegprímás, Serédi Jusztinián jelenlétét; de a tavasz végére tervezett díszközgyűlés - feltehetően az elfoglaltságok, Babits gyengélkedése miatt - a tél elejére maradt. Bár az is lehet, hogy utóbb a két év előtti díszközgyűlés dátumára emlékezőn módosították a dátumot. A novemberi esten Bányai Kornél bevezetővel, az előadók Bányai-versekkel szerepeltek, Rosta József egy novelláját olvasta fel. De izgalmat az est végére ismét csak Féja Géza hozott: A magyar irodalmi konzervativizmus kritikája címmel tartott egy nem kicsiny vitát robbantó előadást. Babits egy hónap múlva következő szereplését mintegy ez a vita vezette be, élénken figyeltek hát a hívek és ellenlábasok: Esztergomban eddig "az irodalmi konzervativizmus Balassa-képe" volt divatos. Mindkét csoport tehát (a „konzervatívok" illetve a „kritikusok") Babits feleletére várt. Ez végül is az 1928. december 9-i irodalmi délutánon, a bencés gimnázium dísztermében hangzott el, amikor Babits megtartotta felolvasását Balassa Bálintról...Balassa lélegzete volt ez a gyönyörű mezőkön. Nem importált humanizmus, mint Mátyás udvarának pünkösdi királysága. Balassa élet- és természetszeretetével, pompa- és színkedvelésével, erőszakos, kalandos, úri vérével - oly mélyen és magától renaissance jellem, mint a nyugatiak. A magyar lélek ettől fogva is hűen kíséri a nyugati lelket hatásában és visszahatásában, de többé nem mint jó tanítvány, hanem mint társ, testvér, a nagy nyugati lélekközösség embere "...Úgy tűnik, Babits Mihály itt egy „másik Balassáról" beszél, a „reneszánsz emberről", akinek még a házassága körüli bonyodalmai is „kalandos, úri vérének" bizonyítékai. Minden bizonnyal nem arról a költőről, akit az esztergomi Balassa Társaság névadójában megálmodott. Babits előadása csak parányi részben idézi az egykori Nyugat-tanulmány megállapításait, a szöveg ünnepi, önálló és eredeti. Sajnálatos, hogy valóságban eddig ismeretlen volt az utókor előtt. A „nagy nyugati lélekközösség embere" bizonnyal példa is Babits előtt, nem így a