Leel-Őssy Lóránt: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története
Tartalom - Bárdos István : AZ ESZTERGOMI BALASSA BÁLINT TÁRSASÁG MŰKÖDÉSE 1926-1948
32 Szépirodalmi Szakosztály ez évben mindössze egyetlen dalestet rendezeti Medgyasszay Vilma felléptével - a Fürdő Szállóban. A Szent István halálának 900. évfordulójára készülő ország programjainak sorában kiemelkedő szerepet kapott a királyi várpalota 1938. augusztus 20-ra tervezett átadása és a köréje szerveződő rendezvényekben, képzőművészeti alkotások avatásában gazdag Szent István Napi Ünnepségsorozat. A felállításra kerülő szobrok, domborművek egyike volt a Balassa Bálintot ábrázoló szobor. Elkészítéséről az esztergomi Vitézi Szék és a Katolikus Diákszövetség szinte egyidejűleg hozott határozatot. Ezt támogatta a Balassa Társaság is - mely ekkor már tagja volt a Klebelsberg Kunó által létrehozott Kulturális Egyesületek Szövetségének, valamint az Irodalmi Társaságok Országos Szövetségének -, ezer pengőt ajánlva fel a költségekre. Ezzel egyidejűleg a Társaság kinyilvánította azt a szándékát is, hogy még nagyobb figyelmet fordít Balassa Einczinger Ferenc rajza 1936. május Bálint esztergomi kultuszának ápolására. 1937-ben (Balassa Bálint Múzeum tulajdona) tartott közgyűlésükön elhatározták, hogy Balassa emlékét idéző ezüstserleget készítenek. Évente egy alkalommal olyan vacsorát rendeznek, amelyen felkért országos tekintélyű kutató tart megemlékezést a költőről. A közgyűlésen új jáválasztották a Társaság tisztikarát, s meghatározták Szent István év előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos további feladataikat is. Ez utóbbira szükség volt, mert Lepold Antal Einczinger Ferenc révén a Társaság képviselve volt a nevezetes ünnepségek országos előkészítő bizottságaiban is. A nevezetes esztendő közeledtével a szaporodó helyi feladatokból emléktáblák, szobrok, domborművek elhelyezésével, diákok idegenvezetővé történő kiképzésével vették ki részüket a Társaság tagjai. Lázas tevékenység folyt a Várhegyen, az ásatások időbeni befejezését biztosítandó, s ugyancsak gőzerővel folyt az egyéb programok előkészítése is. Némi izgalmat okozott az, hogy 1938 februárjában még nem volt elfogadott alkotója annak a Balassa-szobornak, melynek avatását augusztusra tervezték. A feladat megoldása érdekében szoborbizottságot hoztak létre. Ennek elnöke Lepold Antal, tagjai pedig Haász Aladár VKM államtitkár, Gerevich Tibor egyetemi tanár és Glatz Gyula polgármester voltak. E bizottság elvetette a korábban kiírt pályázat alapján helyi alkotóktól beérkezett műveket, s minisztériumi hatáskörben meghívásos pályázatot írt ki Búza Barna, Csúcs Ferenc és Dózsa Farkas András részére. A művészek március 28-án a Bibliotékában állították ki elkészült terveiket. Közülük a zsűri Dózsa Farkas András alkotását fogadta el. A döntés nyomán azonnal megindulták a kivitelezés munkálatai. Ennek eredményeképpen a tervezeti időpontban augusztus 14-én, az Eucharisztikus Világkongresszus esztergomi prog-