Leel-Őssy Lóránt: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története

Tartalom - II. BALASSA BÁLINTRÓL IRT CIKKEK ÉS BIOGRÁFIÁJÁNAK RÉSZLETEI

132 tás körül lehetett. E téren a XVI. század végén kétfajta felfogás vetekedett. A puskapor feltalálása óta főleg Itáliából az a nézet indult ki, hogy a lőtt seb eleve fertőzött, ezért radikális módszerrel ki kell égetni. Vagy tüzes vassal a nagy Galenus szellemében, vagy forró olajjal, amit főleg a franciák forszíroztak

8. A változás 1537-ben következett be, amikor egyik itáliai hadjárat alkalmából a franciák segélyhelyén elfogyott a forró olaj. Ambroise Paré főfelcser, akinek állítólag még céhbeli levele sem volt, de annál több józan esze, a vérző érvégeknek tüzes vassal való elroncsolása helyett finom fonállal lekötötte azokat, s a lőtt sebeket simán bepólyázta, akár a vágottakat. Csodák-csodája, a sebesültek nyugodtabban aludtak, sokuknál elmaradt a sokkos állapot a; roncsolt részek gyulladása, észrevehetően csökkent a lázas esetek száma 3. Megfigyeléseit 1545-ben tette közzé az anyanyelvén, mert latinul az akkori világ tudományos nemzetközi nyelvén nem tudott. Ez persze nem segítette elő módszere gyors elterjedését. Balassi Bálint sebesülésének ellátásakor nem derül ki, milyen módszert alkalmaztak. Tény, hogy a három részre szakadt hazában akadtak olyan jó nevű kirurgusok, akik Nyugatról hazajövet már ismerték a korszerű sebellátást. Ilyen volt, pl. a XVI. században Balsaráti Vitus János, egy ideig V. Pál pápa udvari orvosa. Őt Perényi Gábor hívta haza és itthon megírta a »Magyar Chirurgia, a seb gyógyulásának mesterségéről« szóló könyvét, amely sajnos azóta elveszett \ Csak utalás történik rá a korabeli dokumentumok alapján. Ha megtörtént a lábak combtőben való leamputálása, az radikális vérzéscsillapítás nélkül utólag is elképzelhetetlen. Végtagamputáció korabeli rajzon XVI. Századi sebészeti eszközök S hogy az akkori barbár instrumentumok alkalmazásával mit jelenthetett a végtag (pláne végtagok) lefűrészelése, érzékelteti az I. számú melléklet egy XVI. századi német sebészkönyvből. Azon is el lehet gondolkodni, vajon ez a mindvégig öntudatánál lévő vitéz katona beleegyezett volna-e mindkét lábának tőből való levágásába? Egész viselkedéséből utólag is kitűnik: készült a biztos halálra. Rekatolizált hívőként meggyónt, megáldozott, a Dobó Krisztinával kötött házasságából született kisfiát Mátyás főherceg oltalmába ajánlotta, jezsuita nevelésre szánta. Mérhetetlen kínok közepette írta utolsó nagy versét az ötvenedik zsoltár mintájára.