Leel-Őssy Lóránt: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története
Tartalom - II. BALASSA BÁLINTRÓL IRT CIKKEK ÉS BIOGRÁFIÁJÁNAK RÉSZLETEI
130 kőből készült emlékmű mögött húzódott meg" meg: ... „post munimentum quoddam lapideum sese reduxere"...írja, majd folytatja: „... ekkor sebesült meg Balassi Bálint is, e serény ifjú, aki egyaránt hévvel szolgálta Marsot és Ballast..." Megjegyzendő még, hogy a május 22-i roham helyét Istvánffy szintén a Víziváros D-i végén volt saroktoronynál („ad Aquuriae urbis angularem turrim rotundam, cujus pars homotenusnus fene diruta erat...") határozza meg. Véleményem szerint a rohamozók ellen felsorakozó janicsárok sorfala a résen belül fogadhatta a támadókai. Nem valószínű, hogy a falon kívül, az ellenfél tü/.ének kitéve, fedezék nélkül várták a támadást. Erre utal az is, hogy Pálffy egy „kőből készült emlékmű" mögött talált menedéket. Nem hihető ugyanis, hogy az ostromlott és szétlőtt fal előtt bármilyen emlékmű állhatott, vagy megmaradt volna az ágyútűz után. Talán ezzel az emlékművel és a kérAKíitainkt\úuttcabeiiyűój(i,anikizostranhelyefeléiniitat. déses hdlyd kapcsolatb a hozható Jobbról, a be futta toll ház, Riisztem pasa fürdőjének , , . ,.r- , , c nc ... , egy erdekes adat Esztergom 1575 a valószínű helye . c táján készült török tapu-defterében. Az „Alsó vár"-nak nevezett Víziváros házainak összeírásánál amely az összeírás kikövetkeztethető sorrendje szerint a Budai kapunál kezdődik és a melegvizes fürdőház (valószínűleg Rusztem pasa fürdője) felé halad, a 181. és a 182. sz. házak kőzött, a melegvizes fürdő közelében álló házat így írja le: „Kurd odaparancsnok háza földszintes", stb. (a ház pontos leírását adja, majd folytatja:) „Egyik-egyik oldala Rizs Ömer azah (házával) szomszédos, (másik) két oldala a „vörös kővel' (kizil-kaba) és az úttal határos." A leírásból kitűnik, hogy a várfal (városfal) és az utca között kis házak álltak, és a hévízfürdő közelében, két ház között bizonyos »vörös Kő« is állt. Lehetséges, hogy ez a defterben is megemlített, helymeghatározásra is alkalmas méretű „kiz.il Kaba" egy vörös márványból készült (talán középkori, talán török?) emlékmű lehetett, amely mögött Pálffy Miklós a janicsárok golyózáporától megmenekült...,, A fentiek alapján megállapíthatjuk tehát, hogy a költőt nem a Tanítóképző Főiskola közelében felállított szobra környékén, hanem a Víziváros DNy-i sarkánál, a Hévíz-fürdő tornya mellett - már a városfalon belül a mai Katona István utca 4-6. sz. házak (Rusztem pasa fürdője) közti sikátor táján érte a halálos sebei okozó lövés.
