Leel-Őssy Lóránt: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története
Tartalom - II. BALASSA BÁLINTRÓL IRT CIKKEK ÉS BIOGRÁFIÁJÁNAK RÉSZLETEI
125 „.. .Itt kell idéznünk azonban Habardy kanonok bejegyzését, mely pontosan megmondja, hogy Balassi Bálint 1593. november 21-én elfoglalta Divényt és hogy a magyarok Szécsén közelében megugrasztották a törököket." Ez, pedig egybevág Illésházy elbeszélésével, mely 1593 őszére teszi a hadjárat első fázisának befejezését. Ezért írja: „Az mi népünk is eloszlék mert hideg „vala" és a török rémületében üresen hagyta a környékbeli várakat. Ebből tehát következik, hogy a téli hadjárat első, diadalmas részében Pálffy vezetése alatt Balassi Bálint is részt vett és végül is vissza tudta hódítani ősi várait, bár Kékkőben nem tudott megülni, mert a törökök felrobbantották és Balassi Zsigmond csak 1610 táján kezdte az udvar segítségével helyreállítani. Illésházy elbeszélésének megfelel az is, hogy első helyen szomszédját és jó barátját, Balassi Bálintot emlegeti s csak aztán Czobort, a Révayakat és Forgách Zsigmondot, Azt kell hinnünk, hogy a telet Bálint a komáromi várban töltötte s onnan vonult aztán Esztergom alá halált keresni 1594 tavaszá n, akik távolabbi szomszédjai voltak. így kitelt hát egy jelentős hézag Balassi Bálint életéből. Hadra kelt ő már kezdettől fogva, részt vett a félig sikerült fejérvári ostromban, és vitézül szabdalta a törököket a pákozdi csatában, Pálffy oldalán, majd tovább kergette a pogányt Nógrádban, ősei földjén. Esztergomban is Pálffy mellett tör a falakra, de míg Istvánffy szerint Pálffy a golyózáporban meghúzódott, ő bátran előretört, míg golyó át nem fúrta két combját. Szemünk előtt volt tehát nagy költőnk életének egyik kihasználatlan forrása, csupán nem jártunk el az ügyben kellő kritikával. Most minden összeülik es Habardy kanonok adatát is megértjük: a híradás eddig eléggé a levegőben függött és nem tudtuk Bálintot hová tenni az egész hadjárat lefolyásában, sőt az indokolatlan és meglepő bejegyzés gyanút is kelthetett volna az életrajzíróban, aki csak arról tudott, hogy Bálint Esztergom falai alá ment a halálba. (Irodalomtörténeti Közlemények 1959. 485-487.) (109-110. o.) Balassi Bálint halálának preludiuma A besztercebányai levéltárban találtam az elmúlt években egy levelet, mely az 1594-i esztergomi ostromról ad minden eddigi forrásnál részletesebb leírást; arról az ostromról, ahol Balassi Bálint is halálát lelte. Mivel erről a balul végződő ostromról kevés leírásunk van, érdemes ezt a német levelet is megismernünk, ahol Besztercebányának egy Meister nevű polgára számol be a városi tanácsnak az ostrom kezdetéről és folyásáról. A levél csak az ostrom első hetét írja le, május 5-től, május 12-ig: Balassi Bálint egy hét múlva sebesült meg halálosan a vízivárosi bástyák megrohanásakor, május 19-én. Mégis a levélnek még a költő életrajzírója számára is van értéke: pontos leírást ad a környezetről, ahol Balassi is felütötte sátrát, az ostrom alatti hangulatról, a vezetők tehetetlenségéről és járatlanságáról, melynek végelemzésbcn költőnk is áldozatául esett, mert hiszen sohasem használták ki az ostromra alkalmas időpontot, felszerelés nélkül rendelték el a rohamokat és akkor is úgy, hogy már a töröknek ideje volt a rést betömni és
