Leel-Őssy Lóránt: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története

Tartalom - II. BALASSA BÁLINTRÓL IRT CIKKEK ÉS BIOGRÁFIÁJÁNAK RÉSZLETEI

101 bölényfejes, csillagos címerállatot két koronázott sárkány is köríti. Barokkos kartuson kívül a tulajdonos neve, címei olvashatók. Mind a prímási, mind a káptalani levéltárakban, számos, a költőre és családjára vonatkozó irat maradt. Újabban a Bibliothékában is találtak egyet. Ipolyi Arnold leveles-gyűjteményében van a költőnek egy levele. Ezek legtöbbje peres irat. Ismeretes a költő áttérésével és újabb házassági kísérleteivel kapcsolatban keletkezett szentszéki ügyiratok. Ezek azonban nem témái mostani dolgozatomnak. Babits Mihály ,, Balassa'felolvasása Esztergomban Részlet Balázs Eszter és Seimeczi Anna Limes 1999. 2. sz.-ban megjelent tanulmányából A Szerzők 137-151. oldalakon részletesen elemzik Babitsnak a megjegyzéseit Dézsi Lajos, Waldapfel József tanulmányairól. Továbbá megemlítik azt is, hogy a költő cikket irt a Nyugat-ban Balassáról, amit francia, holland és német nyelvre is lefordítottak. Közlik azt is, hogy „A harmadik tanulmány... 1917-ben jelent meg „Irodalmi problémák" című kötetben. Maga a Balassa-felolvasás nem most jelenik meg első ízben, korábban Ambrus Katalin gondozásában látott napvilágot. (Ambrus K.: Babits Balassi-képe. In: Mint különös hírmondó. Szerk. Kelevéz Ágnes, Bp., 1983. 81-96.)." Mindezek ellenére itt is közlünk részleteket „Babits Mihály: Balassa" című tanulmányából, mivel azok nemcsak a költő zsenialitását elemzik és hangsúlyozzák, hanem rámutatnak a költő különös személyiségi vonásaira is, amiket dűlt betűkkel emelünk ki. „... Az a szellem, akit ma akarunk idézni, hölgyeim és uraim, a magyar irodalom első nagy költői egyénisége, a legrégibb nagy magyar poéta, nem érkezett mindjárt a magyar kultúra bölcsőkorában - mégha csak az európai magyar kultúrát értjük is. Több mint félezer év telt már le mióta Szent István Szűz Máriának ajánlotta föl pogány országát - aki ezúttal egy kicsit a Nyugati Kultúra istennőjeként is szerepelt, mert a magyar az új vallásban kezdettől fogva az új kultúrát látta - azaz alkalmazkodást az új környezethez, mely nem tűrte a pogány, nomád erkölcsöket. Késő jövevénye a nagy népvándorlásnak, egy művelődni kezdő keresztény Európa közepén: ha nem tud alkalmazkodni, elpusztul. Szent István magyarjai teljes józansággal ítélték meg a helyzetüket; s amikor lemondva, tán fájó nosztalgiával de a véglegesség tiszta érzésével lemondva a régi istenekről, Nyugat felé, a kereszténység felé fordították lelküket irodalmunk fejlődését is oly úton indították el, amelyen nem volt visszatérés. S azóta a magyar lélek együtt érez és él, szenved, vonaglik a Nyugat lelkével, úgy követve annak szellemi áramlatait, mint ahogy a legkisebb fa is arra hajlik a szélben, amerre a nagyok. Ám a régi istenek makacsok voltak, s első bosszújuk a magyar középkor szellemi meddősége. A magyar híven és elszántan ölti magára a keresztény csuhát; utána csinálja a szenteknek önsanyargatásait, utána álmodja a misztikusok álmait - de mindezt inkább egy neofita engedelmes buzgalmával, önmegadásával, elhatáro-