Lánczos Zoltán: Adatok a Magyar Turista Egyesület esztergomi osztályának…
Tartalom - Bevezetés - A MTE Esztergomi Osztályának története
t - 71 sssssessrsssss A magyarországi turista egyesületek megalakulása idején, a "Turisták Lapjá"-nak I. évfolyam 1* száméban is felvetődött már az a kérdés, hogy melyik a helyesebb sző, a magyarosabb kifejezés : "turistaság" vagy "turisztika". Csapody istván dr. a fenti lap jelzett számában az 5«oldalon igy irt : "A francia " tou r " bizonyos körutat jelent, aki ilyen utakra szokott kelni " tourist eS Nyelvünk a latin nyelv hatása alatt elsajétitotta, hogy az ilyen uj latinos szókat is a középkori latin nyelvnek elmagyarosodott alakjaihoz szabva ejtse ki. Nem mondjuk " turiszt"-nak. hanem turistának, ahogy pl. pápistának mondjuk a "papiste"-ot. A turista szóban nyelvünk nem is sejti, hogy benne van a "tou r " a körút értelme s csak azt tudja, hogy a kedvtelésből gyalog utazó, hegymászó ember turista. Ezt a fogalmat, ebben a ruhában átvette nyelvünk; ehhez kell ragaszkodnia a fogalom továbbfejlesztésében. Aki szeret turista lenni, " turistáskodik ". foglalkozása " turistasá g"» Ebbe a körbe illik csak bele a "turista" szó." Az 1889-ben elindult vita hamar lezárult, figyelemreméltó fokban csak 1933-34-ben került porondra több magyarosító javaslat. 1934-ben a Magyar Tudományos Akadémia nyelvművelő bizottsága a " turist a" szó helyett a " természetjár óa " turistasá g" és a " turisztik a" helyett a " természetjárá s" szó használaténak helyessége mellett tört pálcát. 1934-ben a Magyar Turista Szövetség védnökelnöke, Dr.^sitvay Tibo r beterjesztette az erdőtörvény-javaslatot, melyet
