Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

III. Esztergom érsekei

kort érte meg. Százhárom éves korában szenderült jobb létre. A király a nagy primás emléke iránt való hálából, egész nemzetségét magyar grófi és mágnási rangra emelte. A „legnagyobb magyar", Széchenyi István gróf a nagy emlékű esztergomi érsek nemzetségéből való. 62. Kollonics Lipót (1695-1707.) gróf az udvar rendületlen hive volt s politikájában teljesen udvari. De sok jót müveit a szegényekkel, humánus volt a foglyok iránt s néhány igen üdvös és fontos érseki intézkedéssel tette nevét az esztergomi érsekek sorában tiszteltté. 63. Keresztély Ágost szász herczeg (1707-1725.) A harczias szász fejedelmi herczeg Buda felszabadító ostrománál hősileg küzdött s a kivívott diadal után egyházi pályára lépvén, a király esztergomi érsekké nevezte. Közjogi díszének még több nimbuszt szerzett. 1712-ben szabályrendeletet adott ki a kath. papok öltözetére vonatkozólag, a mi most is életben van. III. Károly neki adta először a római szent birodalmi herczegi czimet, melyet azóta összes utódai is örökölnek. O volt tehát czimben Magyarország első herczegprimása. 64. Eszterházy Imre, (1725-1745.) gróf a pálosok rendjéből emelkedett föl az esztergomi érseki méltóságra. Szelid és szerény jellemét bizonyítja az, hogy haláláig csak igy iratkozott: „Fráter Emericus." O koronázta meg Mária Teréziát s nagyban élesztette a hazaszeretetnek azt a csodás erejű lángját, mely a királynő trónját megmentette. 65. Csáky Miklós (1751-1757.) gróf a királynő hitbuzgóságát még inkább növelte s vallásos irányú intézkedéseinek egyik főtényezője volt. 66. Barkóczy Ferenc (1761-1765.) gróf volt az első esztergomi érsek, ki a Mária Terézia által alapított Szent-István rend nagy keresztjét, mint a rend praelatusa viselte. Legbuzgóbb óhajtása volt a főkáptalant s az érsekséget Nagy-Szombatból és Pozsonyból ősi székhelyre, Esztergomba visszahozni; de alig takarították el az esztergomi várban a nagy főszékesegyház alapjai körül a romokat, a lelkes herczegprimás elhunyt. 32