Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

XIII. Az esztergomi nemzetőrség

Négyszáz főből álló két századot bíztak Besze János vezérletére. Aug. 10-én kora reggel a Szent-Háromság-téren Ürge József városi káplán misét mondott s az esztergomi nemzetőrök rövid búcsú után Komárom felé tartottak. A négy századból formált zászlóalj első századában Hell Péter volt a kapitány s Niedermann Ferencz a hadnagy. A második század kapitánya Gianoni János, hadnagya Gyurkóczy Ferencz. A harmadik század főhadnagya Burány János, hadnagya Brutsy László. A negyedik század kapitánya volt Maiina János és hadnagya Etter Lőrincz. Nagy lelkesedéssel indultak útnak. Az egész város talpon volt, sőt a vidékről is sokan egybesereglettek, hogy istenhozzádot mondjanak a derék nemzetőröknek. Besze János őrnagy kivont karddal vezényelte az esztergomi önkénteseket s a Rákóczy-indulója harsogott föl utjokban. Párkányban történt a csatlakozás. A megyei nemzetőrökkel együtt az összes esztergomi nemzetőrség száma körülbelül ezer lehetett. Ötszáz előfogaton érkeztek Komárom hires vára alá. A mint zászlóaljakba helyezkedtek, Besze János dörgedelmes beszéde után küldöttséget menesztettek Mertz parancsnokhoz s azt követelték, hogy adják át Komárom vára őrizetét a kiparancsolt esztergomi nemzetőrségnek. Mertz rövid tanácskozás után bebocsátotta a nemzetőröket. Augusztus 11 -én este 7 órakor vette be esztergomi nemzetőrség lőpor és vér nélkül a bevehetetlen várat. A császári haderő eltávozott. Mészáros Lázár hadügyminiszter nagy örömmel üdvözölte az esztergomi nemzetőrséget, mely oly szolgálatkészséggel és sikerrel vonult be Komárom várába. Négy hétig maradtak Komárom várában az országos népszerűséget kivívott esztergomi nemzetőrök, amikor őket a hadügyminiszter másokkal váltotta fel. De Esztergom fiai az 1848/49-ik szabadságharczokban mindvégig dicsőségesen viselték magukat, nem csekély anyagi és sok véráldozatot mutatva be a szabadság oltárára. Az esztergomi honvédek közül elég lesz csak Földváry Imre, Pór Antal, 90