Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

XII. Kazinczy Esztergomban

protestanizmus puszta, rideg és sivár vallástételeivel. Az előbbi költészet, az utóbbi csak próza. De Kazinczy nem volt szorosan vett vallásfelekezetü. O a német irodalmi férfiak után bizonyos sajátságos egyéni fölfogásu hitelveket vallott, melyek a katholicismussal részben határosak voltak. Kár, hogy e fölötte érdekes kérdésről még kimerítőbb tanulmányunk nincsen. Majd tíz évig folyt már a levelezés e két férfiú között a nélkül, hogy találkoztak volna. Végre Cíuzmics meghívta Kazinczyt Pannonhalmára s az ünnepelt aggastyán megígérte a látogatást. 1831. ápril 15-én Kazinczy csakugyan Pannonhalmára ért. A lelkes, hazafias és szives benedekrendiek ritka vendégszeretettel fogadták. Valóságos örömünnepet ültek. Guzmics, Horváth Endre és Szeder óhajtottak leginkább mesterökkel találkozni. Kazinczy sokáig nem feledte el azt a sok szép órát, melyet pannonhalmán töltött. És most szóljon maga Kazinczy, ki Tatán keresztül dunai uton városunkba érkezett: „Esztergomba ebédkor érénk, - úgymond. Utunk a szt. Anna rotondája mellett menvén el, melyet a cardinal-primas a templomokban gazdag városnak e távol fekvő végében most állit, kiszállánk szekerünkből. — Oh, ha annak lámpát nem adnának! oh, ha nem adnának tornyocskákat sem! Mondám, midőn ezt a gőzhajóról s most, midőn ezt Nyerges-Újfaluról megpillantottam. De a keresztény cultus harangokat és az uj izlés a kupolára lámpát kiván; noha Nápolyban a Franciscus de Paula templomában semmi lámpa nincs. Gyönyörű toscáni oszlopzat áll tornácza előtt; a templom tömve vala a kőmivesek állásaival s igy nem láthaték fel szabadon a kupolába. A várba egyedül és vezető nélkül akarék felmenni; de Profs. Félix úr egyik szeretetreméltó tagja a benedictinusok esztergomi házának, nem gondola ellenkezésemmel és mivel attól tarték, hogy magyarázásai a tárgyak rám hatását meg fogják zavarni vagy gyengíteni, fogadást teve, hogy néma vezetőm lesz. Most köszönöm, hogy makacsságomat meggyőzte, s óhajtom, hogy mindig oly értelmes vezetőm legyen. Nem láttam volna mind, a mit láttam, vagy nagy idővesztéssel. 83