Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

XI. Török világ Esztergomban

XI. Török világ Esztergomban. (Esztergom török kézre kerül 1543-ban. - A zsoldosok árulása és bűnhődése. - Felszabadító kísérlet 1594-ben. - Balassa Bálint halála. - Második kísérlet 1595-ben. - Esztergom tíz évre felszabadul. - Megint török hódoltságba esik hetvennyolcz esztendőre. - A török világ jellemzése. - A szent szövetség. - A felszabadító hősök.-Párkányi diadal. - Esztergom bevétele és felszabadulása a török rabság alól. - Esztergom Messiásai.) SZTERGOM sorsa Mohács után úgyszólván a haza sorsa is. A második virágzásra emelkedett várost ismét a végromlás fenyegeti. 1541-ben elesett Buda s a török a hatalmába kerített ország fővárosának megtartására egy szomszéd várat keresett ki. Ezt a várat Esztergomban találta meg. 1543-ban tehát rákerült a sor Esztergomra is, a mint az a törökök dicsőségében aranyos s a haza gyászában fekete betűkkel volt megírva. Az esztergomi érsek, Várday, Pozsonyba menekült az ostrom elől, s a király különféle nemzetbéli, körülbelül ezerhatszáz embert küldött Esztergomba. Egy olasz meg egy spanyol származású kapitány uralkodott a pénzért vitézkedő zsoldosok felett. Liscano és Salamanca. A mint Sulejmán Esztergom alá érkezett, rögtön feladásra szólította a várat s ugyanakkor a Szent-Tamás-hegyen s a sziget elején felállították az ostromágyukat. A mint tagadó választ kaptak, egy áruló olasz zsoldos tanácsára lődözni kezdették a Víziváros nagy víztornyát, honnan a várbeliek vizzel látták el magukat; de egyúttal hatalmas köveket lövöldöztek be mozsaraikból a várba, melyek nagy károkat okoztak a szép épületben. Szent Adalbert bazilikájának nagy keleti boltive mindjárt az ostrom elején beszakadt. 72