Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

X. Bottyán generális

X. Bottyán generális. SZTERGOM városa főterén emeletes, tömör oszlopsorokon nyugvó, negyven öles mansard homlokzatú, érdekes épület látható, melyet a nép most is Bottyán-generális kastélyának nevez. Ez a kurucz kastély most a város háza. Balra egy utcza vonul el mellette, melyet „Bottyán utczának" neveznek. Van a város határában egy tó, egy dülő s egy parlag, melyet „Bottyán-tavának", „Bottyán-dűlőjének" s „Bottyán-parlagának" hívnak. Bottyán emléke meg van azonban örökítve Esztergomban sokkal nevezetesebb vonásokkal is. Az öregebb parasztok emlegetik, hogy Bottyán generális testét golyó nem fogta, kard nem járta. Egyik szemét még a törökök ellen vivott csatában vesztette el s fölötte fekete selyem kendőt viselt, a mi az ellenség előtt rémessé tette. A labanczok rettegték s a soproniak városuk összedulása után ugy hivták őt, hogy „Vak Bottyán, du Teuffels-Brut." Hadvezéri tehetsége a kurucz vitézek között fényesen kivált s Thaly Kálmán az ő történetirója s a kuruczvilág melegszavú krónikása és aranyozója igy nyilatkozik róla: „Bottyán jelleme határozott katonai jellem s mint ilyen: teljes és kerekded. Semmi születési, anyagi előnyt nem élvezve, sőt ifjúságában balsors által sújtatva: arra vala kárhoztatva, hogy egy kolostor szűk falai között, mint szolgálattevő alacsony rendű ember veszszen el; de lélekszilárdsága, akarat ereje feltartóztatta a balsors sújtó karját s nagyratörő szelleme szétzúzván a nyomor bilincseit, hatalmasul ragadá ki őt a mindennapiság porából a dicsőség mezejére." 66