Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

IX. Simor János

IX. Simor János. S

IMOR János herczegprimás Vitéz szellemével, Bakats ízlésével és Pázmány tevékenységével egyesíti a legnagyobbak emlékezetét. A mit három elődje megkezdett, í>imor azt bevégezte. Érseki fővárost teremtett Esztergomban. A kiváló szellemű főpap, a ki nemcsak püspöki negyedszázados jubileumát, de áldozó papsága ötvenéves ünnepét, aranymiséjét is megérte, 1813-ban Székesfehérvárt született. Szülői jómódú, derék, becsületes iparosok voltak, a kik a kitűnő deákot papnak szánták. Az is lett belőle, s növendékéveit Pozsonyban, Nagy-Szombatban és Bécsben eltöltvén, 1836. okt. 28-án áldozó pappá szentelték. Első miséjét szülővárosában, Székesfehérvártt mutatta be túlboldog szülei és rokonai körében, kiknek legédesebb vágya teljesült. Káplánkodással kezdte papi pályáját Budapesten, a Terézvárosban s innen két év múlva egyetemi hittanár és hitszónok volt. 1840-ben a bécsi Pasmaneum tanulmányi felügyelője lett s ebben a tisztében avatták föl történelmi tudornak. Két év múlva már Bajnán találjuk, a hol szeretett és szerető magyar hivei között négy évig plébánoskodott. Kiváló tehetségei azonban nem hagyták falusi plébánosnak. Meghívást kapott az esztergomi semináriumhoz tanárnak. A szabadságharcz kitörésekor érseki titkár lett s 1850-ben a bécsi Augustinusoknál igazgató. Simor János carriéreje akkor indul meg legszebben, mikor mint megkedvelt udvari káplán, 1851-ben, a birodalmi minisztériumban osztálytanácsos lesz. Tehetsége és tevékenysége még azon évben székesfehérvári kanonokká és széplaki apáttá avatta. Három év múlva már birodalmi miniszteri tanácsos, a ki egyházi ügyekben döntő szavú. 61