Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

XXII. Esztergomi Almanach

község körülbelül százötven családból s vagy négyszázötven lélekszámból áll. Elnöke: Stern Márk. Alelnöke: Bruckner Albert és Paul Sándor. Pénztáros: Horn Adolf. Ellenőr: Blau Miksa. Ügyész: Szenttamási Béla. Iskolaszéki elnök: Dr. Áldori Mór. Ezeken kiviil tizennégy képviselő végzi és rendezi közgyülésileg a község ügyeit. 39. Görög-keleti egyház. Az egyház, mint erkölcsi testület, még Zsigmond király alatt megalakult Esztergomban. A török világban rendkivöl felszaporodtak hivei, kik a királyvárosiak elköltözködése után oly tömegesen telepedtek a királyi városba, hogy azt Rácz-városnak nevezték. Az egyház mostani temploma 1711-ben épült. Az eklézsia ez idei lélekszáma mindössze tizenhét. A plébános hatásköre Léváig és Váczig terjed. A község vagyoni alapja ötezer forint tőke, négy hold föld s a pesti Lepóra-hagyatékból mintegy hatszáz forint évi osztalék. 40. Evang. reform, egyház. A többnyire beköltözött evang. reformátusok egyháza 1881ben alakult. Lélekszám 11 fiókegyházzal együtt 350 református és 215 ágostai evangélikus. Az uj egyház 1882-ben vásárolta meg az u. n. Sórecz-féle telket a Német-utczában 7.500 frtért közadakozásból. Nagyobb segélyt kapott eddig az egyház király ő Felségétől, a Gusztáv-Adolf-egyesülettől s az orsz. ev. reform, közalaptól. Templom épitő alapra van 2.000 frt. Megalakulása óta három lelkésze volt az egyháznak. A hittani órákat huszonöt tanuló fíu és leány látogatja.