Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

XXII. Esztergomi Almanach

és az esztergomi főkáptalan. A tanári kar ez időszerinti névsora: Tallián Ödön igazgató, Czenczik János, Kirner Károly, Kutschera József, Dr. Valter Gyula róm. kath. áldozó papok, Klinda Rezső, Korányi József és Major János világiak. Az intézet ez időszerinti három tanfolyammal bir. A növendékek átlagos létszáma: 50. 30. Főgymnasium. Az esztergomi gymnasiumot Széchenyi György primás alapította 1687 márcz. 18-án kelt adománylevelével. A XVII. század legvirágzóbb tanitórendje, a jezsuiták rendje, vette át a gymnasium vezetését. A tanitás 1696-ban kezdődött. Kezdetben hat-hét, később tiz-tizennégy jezsuita tanított. 1697-ben négy osztály működött; de a zivataros idők miatt az intézet 1704-1714-ig kénytelen volt szünetelni. 1715-ben újra megkezdődött a tanitás világi tanárokkal s csak 1729-ben lett ismét teljessé a tanfolyam, midőn három tanár vezetése mellett már meg volt a rhetorok és poéták, a syntaxisták és grammatisták, a principisták és parvisták osztálya. Midőn a jezsuita-rendet 1773-ban feloszlatták, két évig a pálosok s 1776-tól ferenczesek tanítottak. 1777-től 1809-ig az igazgató világi pap volt. 1789-től a tanárok már ferenczesek és világiak. 1806-ban az osztályok száma hatra emelkedett. Az 1802-ben visszaállított Sz.-Benedek-rend 1809-ben vette át az esztergomi gymnasium vezetését. A hat osztályú gymnasium 1851-től négy osztályúvá lett az osztrák közoktatási miniszter rendeletéből, de a tanárok száma ugyanaz maradt. Scitovszky primás s egyesek hazafias áldozatkészsége az intézetet 1852-ban fényes ünnepséggel nyolcz osztályúvá, főgymnasiummá emelte. Innen kezdve a tanárok száma tizenkettő. 1878-ban fogtak hozzá Palkovics Károly emlékezetes polgármestersége és Fehér Ipoly igazgatósága alatt az uj főgymnasiumi palota építéséhez, melyhez Esztergom városa államkötvényekben húszezer fo200