Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

XXII. Esztergomi Almanach

17. Víziváros. Érseki városnak is nevezik. Viziváros elnevezését egy nagy víztornyáról kapta. IV. Béla király beléegyezésével, Mátyás érsek engedte meg a Dunaparthoz közel álló nagy víztorony körül való építkezést s így keletkezett lassan-lassan a Viziváros, mely majd minden várostrom alatt elpusztult. Thúróczi Német-városnak nevezi azért, mert a magyarok szántók hiánya miatt itt megtelepedni nem igen szerettek s a lakosság német iparosokból állott. Az Érsek-Viziváros legszebb ékessége a primási palota. Ide tartozik a kanonok két palota sora is. A városnak külön plébániája és hatósága van. Községi tisztviselők: Tóth József biró, Szmatanay József törvénybiró, Matus Károly tanácsos, Palkovich Alajos község jegyzője. Viziváros képviselete. Virilisek: Majer Sándor, Majer N. János, Vimmer Ferencz, Trenker Ferencz, Matyasovszky Lajos, Majer István püspök, Knauz Nándor kanonok, Haudinger Ignácz, Palásthy Pál püspök, Einczinger Sándor. Póttagok: Frey József, Zubcsek Mihály, Malya István. Választott képviselők: Feichtinger János cz. kanonok, Rédly Gyula, Varga Mihály esperes-plébános, Majer Vilmos, Mihalik András, Vezér János, Feigler Gusztáv, Riedl János, Tölgyesi László, Matus Károly. 18. Vízivárosi plébánia. A plébánia anyakönyve 1698-tól kezdődik. A templom az ér193